Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Babanászisz Szteriosz: Az 1821-es görög forradalom és a kapitalizmus fejlődése Görögországban 804
818 BABANÁSZISZ SZTERIOSZ összefoglalva megállapítható, hogy az ipari forradalom görögországi kibontakozásában jelentős késés mutatkozott. Ez visszatükröződik a gazdasági szerkezet tradicionális arányainak változatlanságában. Még 1860-ban is a mezőgazdaság részesedése a nemzeti össztermék előállításából 75%, míg az ipari csak 17% volt. Továbbá az iparilag fejlett országokkal szemben fennálló fejlettségbeli különbség 1800 és 1860 között nem csökkent, hanem növekedett.4 5 Az angliai és más nyugati országok ipari forradalma inkább negatív hatást fejtett ki a görög ipar fejlődésére. Az ipari forradalom közel egy évszázados késéssel, a 20. század utolsó negyedében és a 20. század első évtizedeiben bontakozott ki, de más technikai bázison és megváltozott társadalmi-gazdasági feltételek között. Ez idő tájt a kapitalizmus Görögországban is monopolkapitalizmussá kezdett átfejlődni, még mielőtt befutotta volna a szabad versenyes kapitalizmus és az ipari forradalom normális szakaszát. Ez a kapitalizmus fejlődésének fontos sajátossága Görögországban és néhány más déleurópai, illetve balkáni országban. A századfordulón Görögországban is felgyorsultak az ipari forradalom folyamatai. Az 1821-es forradalom utáni időszakban növekedett az ipari tőke, de csak 1889-ben szárnyalta túl az 1815. évi összeget; 1889-1909 között 2,5-szeresére nőtt. Az adatok azt mutatják, hogy 1880-1922 között meggyorsult az ipari tőke növekedése. Az 1867-1877 közötti időszakban az iparvállalatok száma 5,1-szeresére, az ipari munkások és alkalmazottak száma 3,3-szorosára és a lóerők száma 18,1-szeresére nőtt. Az 1877—1920 közötti periódusban pedig az iparvállalatok száma 40,5-szörösére, az ipari munkások és alkalmazottak száma 6,4-szeresére és a lóerők száma 17,8-szorosára növekedett. Ez utóbbi adatok arra utalnak, hogy a létrejött ipari vállalatok többsége kisipari vállalat volt.4 6 A görög ipari termelés lendületes növekedést mutatott: az évi átlagos növekedési ütem 11,1% volt az 1867-1877-es időszakban; ezzel az ipar 11 esztendő alatt 2,9-szeresére nőtt. Az 1877—1917-es periódusban az évi átlagos növekedési ütem 4,7% volt; ily módon az ipari termelés 6-szorosára nőtt. Görögországban is az ipar rendszerint gyorsabban növekedett, mint a többi nemzetgazdasági ág, Ш. a nemzeti jövedelem. A nemzeti jövedelem lassú, ill. közepes ütemben növekedett. 1820-1830 között -az ismert okok miatt - a nemzeti jövedelem évi átlagban 3,2%-kal csökkent. Ezt követően azonban állandó növekedést mutatott. Az évi átlagos növekedés az 1830—40-es évtizedben 6,6% volt, majd az 1840-50-es évtizedben 3,6%-ra és az 1850-60-as évtizedben 3,5%-ra mérséklődött. A következő évtizedben a növekedés dinamikusabb volt: 1860—70-ben 5,5%, 1870-80-ban 3,8% és 1880-90-ben 5,2%. Ezután egy mérsékeltebb növekedési szakasz következett: 1890-1900 között 3,5% és 1900-1910-ben 2,9%.47 A különböző időszakokra vonatkozó növekedési ütem ingadozása részben azzal magyarázható, hogy közben sokszor jelentős változások következtek be Görögország területének és lakosságainak nagyságában. Ha egy főre számítjuk át a nemzeti jövedelmet, akkor sokkal kisebb növekedési ütemet kapunk. 1820-1950 között például a nemzeti jövedelem évi átlagos növekedése mindössze 1,4% volt. 4 s Lásd Berend T. Iván-Ránki György: Gazdasági elmaradottság kiutak és kudarcok, a XIX. századi Európában. 19-22. A6 Moszkof, K.: i. m., 169. Elüniki Sztatísztíki Eperitisz 1930, 177.; Evelpidisz, Hr.: i. т., 58-59., 91. Zolotasz, X.:i. т., 20.; Anasztaszopulosz, G.:i. т., 133-333., 1000-1034. 4 7 Gulielmosz, P.: Neoelliniki pragmatikotita. Hatodik Kiadás, Athén 1977, 194.
