Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Baksay Zoltán: A munkanélküliség esetére szóló kötelező' biztosítás és a munkanélkülisegély kérdése az ellenforradalmi Magyarországon 741
A MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS AZ ELLENFORRADALMI MAGYARORSZÁG 773 kijelentette, hogy a törvénytervezet intézkedései nagyfontosságúak és meggondolásra késztetők, ezért a törvénytervezet kritikáját ezúttal még mellőzik, és csak annyit fűznek hozzá, hogy az ipart akkor terhelik meg újabb adóval, amikor a magas termelési költségek és a vásárlóerő csökkenése miatt „bénultan hever". Ezután megismételte a régi kifogásokat a munkaerkölcs romlásáról, a kontárkodás terjedéséről, és hogy a tervezet a szakszervezeteknek kedvez stb. Végül kijelentette, hogy ,,az egész javaslatot a legnagyobb aggodalommal és ellenzéssel fogadjuk, kijelentve, hogy a mi meggyőződésünk szerint a munkahiányban szenvedőkön és a munkahiányon így nem, hanem kizárólag csak munkaalkalmak teremtésével lehet ténylegesen segíteni".13 2 Budapest székesfőváros tanácsa, amely számos kezdeményező lépést tett a törvény bevezetése érdekében, élénk tevékenységbe kezdett a törvényjavaslat kézhez vétele után. A tanács 1926. április 29-én tartott ülésén úgy döntött, hogy a tanácsot a népjóléti és munkaügyi minisztériumban tartandó tárgyaláson Liber Endre tanácsnok képviseli.133 A május 10-én megtartott értekezleten Liber Endre a fővárosi tanács nevében bejelentette, hogy a törvényjavaslat elkészítése megfelel a főváros intenciójának, de a törvényjavaslatra vonatkozóan a főváros illetékes szerveinek meghallgatása után fogja észrevételeit előterjeszteni.134 A tanács május 28-án tartott ülésén úgy döntött, hogy részletesen kíván foglalkozni a törvénytervezettel, és ellenvetéseinek is hangot ad. A törvényjavaslat megvizsgálása céljából kiküldtek egy albizottságot, melynek tagjai Gál Benő, Holczer Sándor, Kertész Miklós, Latinák Jenő, Szabó József, Vitéz Aladár, Székely János törvényhatósági bizottsági tagok voltak.13 5 Ez az ad hoc bizottság 1926. július 26-án tartotta első ülését, de elég sok idő eltelt, amíg álláspontját kialakította. A népjóléti és munkaügyi miniszternél megtartott tárgyalásról, amely 1926. május 10-én zajlott le, először a „Munkaadó" c. lap számolt be frissiben május 12-én. A lap hírül adta, hogy az értekezleten a munkáltatók egyöntetűen ellenezték a munkanélküliség esetére szóló biztosítás törvénybe iktatását. Egyedül a főváros nevében jelenlévő Liber Endre tanácsnok helyeselte a javaslat törvénybe iktatását.13 6 A Magyar Gyáripar már részletesebb képet ad az értekezletről, amelyen a lap híradása szerint a GYOSZ-on, az ipari szakegyleteken kívül, az összes vidéki kamarák, a Takarékpénztárak és Bankegyesületek a banktőkések érdekképviselete (TÉBE,) a kereskedelmi és kézműipar érdekképviseletei is részt vettek. Az értekezleten a GYOSZ, a Munkaadók Központjával együtt a leghatározottabban állást foglalt a törvénytervezettel szemben. A munkáltatók szervezetei kérték a kormányt, hogy a törvényjavaslat törvénybe iktatását, amellyel szerintük a legrosszabb időpontban lépett a nyilvánosság elé, vegye le a 132 Munkaadó XIII. évf, 18. sz. 1926. máj. 5. Biztosítás munkahiány esetére. 133 Fó'v. Lt. IV. 1407. b. Tanácsi ügyosztály iratai IX. 5074/1926. A munkanélküliség esetére szóló kötelező biztosítással kapcsolatos törvényjavaslat tárgyában 1926. ápr, 29. tartott ülés határozata. 134 Főv. Lt. IV. 1407 b. Tanácsi ügyosztály iratai, IX. 5074/1926. A tanácsi IX. ügyosztály előterjesztése a munkahiány esetére szóló kötelező biztosításról szóló törvényjavaslat-tervezetre teendő észrevételek tárgyában. 13 5 Főv. Lt. IV. 1407 b. Tanácsi ügyosztály iratai. IX. 5074/1926. A fővárosi tanács 1926. június 2-án tartott ülésének határozata a munkanélküliség esetére szóló biztosítással kapcsolatos törvénytervezet tárgyában. 136 Munkaadó I. (XIII.) évf. 19. sz. 1926. máj. 12. Biztosítás munkahiány esetére. 5 Századok 1983/4
