Századok – 1983
TÖRTÉNETI IRODALOM - Povstáni na Morave vroce 1619. Z korespondence moravskych direktora (Ism.: Szarka László) 675/III
TÖRTÉNETI IRODALOM 675 háború” keretében meginduló 1968-as forradalom kezdi meg (az Inka Tervvel, Tupac Amaru Tervvel stb.). Pándi Lajos POVSTÁNÍ NA MORAVÉ V ROCE 1619, Z KORESPONDENCE MORAVSKŸCH DIREKTORÜ Kiadta: Libuse Urbánková, TEPS Praha, 1979. 348 1. AZ 1619. ÉVI MORVAORSZÁGI FELKELÉS, A MORVAORSZÁGI DIREKTOROK LEVELEZÉSÉBŐL Az 1981-ben a hetedik kötet kiadásával lezárt — tíz év alatt megjelentett - Documenta Bohemia bellum tricennale illustrantia című összefoglaló forráskiadvány mellett a közelmúltban a cseh történetírás és levéltári kutatás műhelyeiben több más - javarészt regionális jellegű - forrásegyüttes közreadásával is hozzájárultak a 17. századi európai történelem kulcsfontosságú jelensége, a harmincéves háború csehországi levéltári anyagainak feltárásához és publikálásához. (Bőséges magyar vonatkozásai miatt is érdemes megemlítenünk például Jindrich Hÿrzle, császári tiszt 1587—1636 közötti időszakra vonatkozó emlékiratának cseh nyelvű kiadását: Pribehy Jindricha Hyrzla z Chodű, Odeon, Praha, 1979. 453 o.). A szakmai igényességű forráskiadványok sora tovább bővült az utóbbi években. A brünni levéltár egykori igazgatója és a szóban forgó korszak forrásainak ismerője, közreadója, Frantisek Hrubÿ 1922-ben Bécsben vásárolta meg az 1619. évi morvaországi rendi felkelés direktorai — 1619. május 6-tól szeptember 16-ig keletkezett — leveleinek másolatát tartalmazó „copiarium”-o\, amelyet a recenzeált kiadvány adott közre, kiegészítvén így a Fr. Hruby által — a harmincas években szerkesztett - Möravské korespondence a akta z let 1620-1636 I-IV. köt. Brno, 1934. c. kiadványt. Amint azt a kiadó körültekintő diplomatikai és történeti áttekintést nyújtó előszava hangsúlyozza, a tartományi önállóságot élvező Morvaország rendjei szövetségének megnyerése az lóidban kirobbant cseh felkelés számára létszükségletnek bizonyult, de számos ok miatt a morvaörszági politika irányítói, Karel Zerotin és Ditrichstejn bíboros a semlegességet választották. Végül a cseh felkelők Mátyás Thurn vezetésével 1619 áprilisában hadjárattal fordították a felkelés javára a morvaországi erőviszonyokat. A morva felkelés vezetői mindazonáltal a tartomány Bécs és Prága közötti helyzetére való tekintettel és a keletről feltűnő Bethlen vezette erdélyi seregek ellenséges akcióitól tartva, továbbra is elsőrendű fontosságúnak tartották a szövetkezés, illetve a békés megegyezés előmozdítását. A huszonkilenc (ebből tizenhat aktív) morvaországi direktor leveleit, rendeletéit, pátenseit fontosság szerint teljes egészében, ilL rövidítve közreadó kötet anyagából általában, s magyar szempontból kiváltképp épp az erdélyi magyarországi cseh-morva-felső-ausztriai rendi konföderáció létrehozását célzó tárgyalások, küldöttségek levelezésanyaga bizonyulhat a további kutatások szempontjából érdekesnek. A direktórium tagjai közül Zikmund Tiefenbach volt tagja az 1619 júniusának végén Bethlenhez Pozsonyba küldött morva rendi deputációnak (39. sz. irat 1. sz. jegyzete). A direktorok július 7-ig Bethlen támadásától tartottak (280, 298. sz.), és nem voltak bizonyosak abban, hogy Bethlen elfogadja-e a morva ajánlatokat. Mindenesetre utasították a küldöttséget, hogy a tárgyalás során ragaszkodjanak a direktorok eredeti döntéseihez (231. sz.). A Pozsonyból visszatérő követség jelentése alapján szereznek tudomást arról, hogy Bethlennel sikerült megegyezni, és a tartományt már-már a délnyugat felől fenyegető császári seregek ellenében kell védelmezni (306, 315. sz.). A Bethlennel és a prágai direktóriummal folytatott tárgyalásokhoz a direktorok megkérik az olmützi levéltár Magyarország és Morvaország konföderációjára vonatkozó okleveleit és a direktóriumi kancelláriában fellelhető, Magyar Királyságba intézett levélmásolatokat (84, 200. sz.). A tárgyalások közvetítésére s egyéb magyarországi ügyek intézésére a morvaországi birtokkal rendelkező magyar nemeseket (Dóczi Menyhértet, Serényi Ferencet) is felkérték (165, 261. sz.). A cseh felkelés nehezen kialakuló külföldi szövetségi rendszere iránt a direktorok nem tápláltak túlzott reményeket. A magyarországi belső helyzet — Drugeth György fenyegetése északkeleten — miatt a direktorok megítélése szerint Bethlentől sem sok támogatás remélhető, minthogy a segélykérő leveleket Bethlen augusztus elsejéig válaszra sem méltatta (446, 447. sz.). Augusztus ötödikén a morva
