Századok – 1983
TÖRTÉNETI IRODALOM - Passivirta; Juhani: Finland and Europe. The period of autonomy and the international crises 1808-1914 (Ism.: Niederhauser Emil) 676
676 TÖRTÉNETI IRODALOM rendi seregek Velen és Tiefenbach vezetésével Dőlné Véstojnice község mellett mindezen kedvezőtlen körülmény ellenére váratlanul győzelmet arattak a Dampierre vezette császári seregek fölött. Ez a győzelem érthetően új lendületet adott a morva direktorok tevékenységének a magyar-cseh-morvaosztrák konföderáció mielőbbi megvalósításáért. (463, 474. sz.). Bethlen első magyarországi támadását kihasználva a habozó és időnyerésre berendezkedett morva rendeket a Thurn vezette cseh seregek kisegítették, és a kora ősszel ismét Brünnt fenyegető császáriakat visszaszorították (574. sz.). A direktorok fenyegető kísérőlevelekkel biztosították a Prágába utazó magyarországi (szeptember 2. - 579. sz.) és erdélyi követ (szept. 16. - 663. sz.) útjának zavartalanságát. Ez utóbbi a jegyzet teltételezése szerint Thurzó Imre lehetett, kísérője Jiri Záhradecky volt, aki több morvaországi menekülthöz hasonlóan a morva határ menti magyarországi városokban (Szakolcán, Trencsénben) élte le életét. A javarészt politika- és diplomáciatörténeti anyag mellett akad gazdasági jellegű - s köztük magyar vonatkozású is: a magyar—morva határon a felkelés után akadozó magyarországi marhakereskedelem rendjének helyreállítását rendeli el - Ravalt Ferenc harmincadszedő panaszára — május 13-án a direktórium (24. sz.). Természetesen a magyarországi összefüggésekre utaló levelek, rendelkezések vázlatos kiragadásával nem lehet teljes mértékben érzékeltetni a forrásközlő munka értékét, a közölt anyag teljesebb ismertetésére azonban aligha vállalkozhattunk volna. De talán a magyarországi vonatkozások felsorolása is érzékelteti, hogy az 1619. évi morva felkelés direktóriumának 678 egységnyi levélanyagát példás rendszerességgel közreadó könyv a csehországi felkelés európai háborúvá terebélyesedésének kezdeti szakaszát érintő kutatások szempontjából hasznos és értékes vállalkozás. Szarka László JUHANIPAASIVIR TA : FINLAND AND EUROPE. THE PERIOD OF AUTONOMY AND THE INTERNATIONAL CRISES 1808-1914. London, 1981, C. Hurst and Co., XII, 2701. FINNORSZÁG ÉS EURÓPA. AZ AUTONÓMIA KORSZAKA ÉS A NEMZETKÖZI VÁLSÁGOK 1808-1914. Az eredetileg finn nyelven megjelent összefoglalásnak e rövidített változata, a szerző elképzelése szerint, kétfajta megközelítési módot kívánt egyesíteni: a hagyományos eseménytörténetit és a modernebb, strukturális jellegűt, amely az intézményekre, pártokra és áramlatokra is tekintettel van. Ez a kettős megközelítés, hadd szögezzük le mindjárt bevezetőben, nagyjából sikerült is, persze annak az árán, óhatatlanul, hogy a könyv számos fejezetre, alfejezetre és még azon belül is elkülönített részekre tago'/dik, hiszen — címéből is következően — a nagy európai válságokhoz igazodik, s azokon belül kerül sor a strukturális vizsgálódásra. Nagyon áttekinthető viszont, és a könyv megértését erőteljesen elősegíti a bevezetés X. lapján adott két séma. Az egyik azt mutatja grafikusan, hogy Oroszország,Svédország és Anglia az egész korszakon keresztül érdeklődött a finnországi események iránt, míg Franciaország és Németország (vagyis Poroszország) csak a krími háború korszakától kezdve. A másik a társadalom csoportjainak az érdeklődését ábrázolja: az állami közigazgatás emberei, az egyházi vezetők, az értelmiség, az üzletemberek és a parasztok az egész korszakon át figyeltek az európai eseményekre (bár a parasztoknak ez csak a rendi gyűlésen is résztvevő módosabb rétegét jelentette sokáig), a munkásmozgalom természetszerűleg csak 1877-78-tóL Paasivirta professzor roppant nagy anyagot dolgozott fel, számos európai nagy levéltárban kutatta a diplomáciai jelentéseket, de átnézte a vezető hazai és európai lapokat is, és nagy szakirodalmat is használt. Okos mértéktartással ezt a nagy anyagot erősen megszűrve, csak a lényegre kiterjedően adagolja, így sohasem válik fárasztóvá vagy unalmassá. Mégis olyan koncentrált anyagmennyiséget nyújt, hogy a munka tartalmi ismertetését ez nagyon elnyújtaná. Ezért inkább csak néhány jelzésre kívánunk szorítkozni. így először is: Paasivirta a belső finn fejlődésről is rövid, de minden lényeges kérdésre kiterjedő tájékoztatást ad, még a gazdasági fejlődésre is, a svédországit rövid késéssel követő modernizálódásra,
