Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Láng Imre: Az Egyesült Államok "új semlegessége" az 1930-as években 48
Láng Imre AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK „ŰJ SEMLEGESSÉGE” AZ 1930-AS ÉVEKBEN Az átalakuló semlegesség-fogalom A semleges államokat tengeri háború folyamán megillető jogokat és az őket terhelő kötelezettségeket az 1907. évi hágai ún. békekonferencia emelte a nemzetközi jog rangjára. A konferencián elfogadott XIII. egyezmény 6. cikke kimondta, hogy „hadihajónak, lőszernek vagy egyéb hadiszemek közvetlen vagy közvetett átadása semleges Hatalom részéről hadviselő Hatalom részére, bármi okból történjék is, tilos”. Az egyezmény 7. cikke értelmében „a semleges Hatalom nem köteles megakadályozni, hogy a hadviselő felek részére fegyvereket, lőszert s bármely olyan dolgot, amely a hadseregnek vagy hajórajnak céljaira felhasználható, területéről kivigyenek vagy területén átvigyenek”.1 Az egyezmény különbséget tett tehát a semleges állam és annak polgárai között: a semleges államot eltiltotta attól, hogy hadianyagot szállítson hadviselő félnek, de nem kötelezte arra, hogy ugyanebben megakadályozza polgárait. A hágai egyezményben foglalt semlegesség-fogalom értelmében a semleges ország nem követett el semlegességével ellentétben álló cselekményt, ha polgárai hadianyaggal látták el a hadviselőket. A semleges állam polgárai, jogi személyei teljes cselekvési szabadsággal köthettek bárminő ügyletet bármelyik (vagy mindegyik) hadviselő féllel.2 Az Egyesült Államok 1917. áprilisi hadba lépése előtti semlegességi időszak meggyőzően bizonyította, hogy a nemzetközi jogi szabályozás egybevágott az amerikai tőke érdekeivel. Washington a semlegesség éveiben az 1907. évi hágai konferencián elfogadott XIII. egyezmény idézett cikkeivel összhangban álló politikát folytatott; az amerikai állampolgárok ügyletkötéseit nem korlátozta kormányintézkedés. Az Egyesült Államok gazdaságának, amely 1914 elején a visszaesés állapotában volt, meghozta a fellendülést a háborús kereslet. Spring Rice washingtoni brit nagykövet 1915. november 21-i, Grey külügyminiszternek küldött jelentésében a következőképpen jellemezte ezt a folyamatot: „A nyers valóság azt bizonyítja, hogy ezt az országot (az Egyesült Államokat) a háború és a mi hadi szükségleteink mentették meg egy nagy gazdasági válságtól. . . Legjobb vevői vagyunk, és megrendeléseink ez idő szerint elengedhetetlenek az amerikai kereskedelmi prosperitás szempontjából.”3 A háborús kereslet gazdaságserkentő hatását a következő | adatok jelzik: 1914 és 1917 között egy harmaddal nőtt az ipari termelés volumene, 28 százalékkal emelkedett a mezőgazdasági termékek eladásából származó készpénzbevétel, az export több mint megkétszereződött. Az árukivitelt a tőkekivitel tette lehetővé; az 11913ÄLIII. te. Magyar Törvénytár. 1913. évi törvénycikkek. Bp., 1914. 516. 2 A semlegesség nemzetközi jogi kérdéseire 1. Hajdú Gyula: A semlegesség. Bp., 1958. ’Idézi Charles Seymour: American Diplomacy During the World War. Baltimore, 1934. 46.
