Századok – 1983
FOLYÓIRATSZEMLE - Afanaszjev; Ju. N.: Az ”Annales" iskola eszmei alapjainak fejlődése 501
FOLYÓIRATSZEMLE 501 az államcsíny híveinek teremtene kedvező lehetó'séget. Elképzeléseit nemcsak a burzsoázia többsége, hanem az egyes kormányok képviseló'i is támogatták. Meghatározó jelentősége volt a későbbiek szempontjából az 1893/94-ben bevezetett agrárpolitikai intézkedéseknek. Az új rendelkezések a mezőgazdasági hitelnyújtás könnyítésével, a nagybirtok tömeges eladósodását megelőző gazdasági segély folyósításával, az örökösödési rend megváltoztatásával a nagybirtok konszolidációját szolgálták. Ezzel egyidőben a gazdasági teljesítmény növelésére, s a profitlehetőségek minél intenzívebb kihasználására ösztönöztek. A kezdeményezés megvalósulásához szükség volt a junkerek mentalitásának megváltozására is, arra, hogy azok az állami segélyt ne csődbe jutott mezőgazdasági üzemeik mesterséges fenntartására, hanem kapitalista átszervezésére használják fel. A 90-es évek derekán megfogalmazódott törekvések rövid időn belül eredményhez vezettek. A junkerség feladta a kaptialista átalakulást mereven elutasító alapállását, s ezzel lehetővé vált az osztálykompromisszum immár kapitalista alapokra támaszkodó újrafogalmazása. A látványos sikerekhez hozzájárult az állam aktív fellépése is. Ösztönzésére terjedt el a modern mezőgazdasági gépek használata, a káliszindikátusra gyakorolt nyomása eredményeként hozott árleszállítások pedig a műtrágyázás általános bevezetését mozdították elő. 1892-ről 1899-re a hektáronkénti terméshozama nagybirtokon 74,4%-kal emelkedett (a paraszti birtokokon 14,4%-kal), s a német mezőgazdaság a világháború előtti években vezető pozíciókat szerzett Európában. Az imperializmusba való közvetlen átmenet kedvező gazdasági lehetőségeit kihasználva, a junkerség tehát kapitalista módon gazdálkodó, de a burzsoáziától élesen elhatárolódó osztályként erősítette meg hatalmi helyzetét. Lehetővé vált a két uralkodó osztály közötti legélesebb ellentétek áthidalása, még ha fontos kérdések megítélésében továbbra is lényeges eltérések maradtak fenn. Elősegítette a közeledést az 1895 —96-tói tapasztalható gazdasági fellendülés, valamint a munkásmozgalommal szemben megnyilvánuló érdekazonosságuk. Erre alapult az 1896-ban Bismarck és Miquel által meghirdetett „koncentrációs politika” programja. A régi típusú együttműködéshez való visszatérést a körülmények megváltozása (a junkerek gazdasági alkalmazkodása a kapitalizmushoz; a nagyburzsoázia törekvése a politikai vezető szerep megragadására) azonban nem tette lehetővé. Az állami politika osztálybázisának kiszélesítése végül is nem a baloldali liberálisok, hanem a Centrum bevonásával valósult meg, ami jelentős visszalépést jelentett az 1890-ben meghirdetett „új kurzushoz” képest. A változások összességükben ugyanakkor azt jelentették, hogy a régi típusú osztálykompromisszum új, imperialista alapokat kapott. (Zeitschrift für Geschichtswissenschaft 1982(1 23-39.) E. G. Ju. N. AFANASZJEV: AZ ,ANNALES” ISKOLA ESZMEI ALAPJAINAK FEJLŐDÉSE A meggyőző jegyzetapparátussal alátámasztott cikk az „Annales” körül kialakult, de valójában szélesebb kutatói kört felölelő történetírói irányzat irodalmának áttekintésével indul. Afanaszjev idézi az egyik végletes álláspontot, amely szerint napjainkban, aki nem ismeri ezt a történetírói iskolát, nem is tekinthető igazi történésznek. Az álláspont képviselői úgy vélik, az „Annales” forradalmasította a történettudományt, hozzá képest a marxista tudományosság csak előkészítő elem volt. A másik végletet azok a háború utáni, elsősorban nyugatnémet és francia kutatók képviselték, akik a nyugati civilizációt féltették a folyóirat hasábjain kifejtett eszméktől. Szerzőnk úgy véli, az iskola objektív értékelését általában a marxista, különösen a francia (J. Bruhat, A. Soboul) és a szovjet (M. A. Barg, J. Sz. Kon, A. V. Ado, V. P. Szmirnov, M. N. Szókolova)'Szerzők elemzései nyújtották. A vonatkozó irodalom és saját kutatásai alapján az .Annales” iskola három fejlődési szakaszát - 1929-1946 (M. Bloch, L. Fébvre), 1946-1969 (F. Braudel) és az 1970-es évek - különíti el és elemzi.
