Századok – 1983
TÖRTÉNETI IRODALOM - Ostmitteleuropa Berichte und Forschungen (Ism.: Niederhauser Emil) 482
482 TÖRTÉNETI IRODALOM például, hogy a fegyverszüneti szerződés aláírása idejére, 1945. január második felére a magyar hadsereg esetleges bevetése a szövetségesek oldalán már korántsem bírt olyan jelentőséggel, mint néhány hónappal azt megelőzően. A kötet bizonyára hozzájárul a köztudatban és a népszerűsítő irodalomban, de helyenként a szakirodalomban is fellelhető téves információk felülvizsgálásához. Gazdag dokumentumanyagra támaszkodva vizsgálja, hogy a Vörös Hadsereg hol és mikor lépett először magyar földre, s melyik volt az első felszabadult község és város. Ennél is nagyobb jelentőségű a kötet abban a vonatkozásban, hogy újabb érvekkel alátámasztva tisztázza a magyar népi demokrácia születésnapját. Ezen kívül elősegíti néhány nemzetközi diplomáciai fogalom (a feltétel nélküli megadás elve, az előzetes feltételek rendszere) árnyalt megvilágítását is. A kötet forrásbázisa sokrétű. A szerző magyar, illetve szovjet és nyugati levéltári anyagokat, valamint sajtótermékeket, ezen kívül amerikai dokumentumokat, továbbá magyar irattári és múzeumi anyagokat dolgozott fel, s nem utolsósorban felhasznált még emlékiratokat, naplókat s néhány korabeli politikus személyes közlését is. A könyvet rövidítés-jegyzék, név- és helynévmutató egészíti ki. A kötet kétségtelenül nagyszabású vállalkozás, amely a magyar népi demokrácia történetének legjelentősebb alkotásai közé tartozik. A könyv érdemét nem csorbítja az a tény, hogy az tulajdonképpen két olyan részből áll, amelyek önállóan is megállnák a helyüket. A könyv nemcsak az oktatásban és az ismeretterjesztésben nyújt nagy segítséget, de a korszak kutatói is haszonnal meríthetnek belőle. Föglein Gizella OSTMITTELEUROPA. BERICHTE UND FORSCHUNGEN. HRSG. VON ULRICH HAUSTEIN, GEORG W. STROBEL UND GERHARD WAGNER (Stuttgart, 1981),Klett - Cotta, XIII, 544 I. Kelet-Közép-Európa. Beszámolók és kutatások A számos tanulmányt közlő vaskos kötet a mainzi Gutenberg-egyetem kelet-európai történeti tanszéke vezetőjének, Gotthold Rhodének a 65. születésnapja alkalmából jelent meg, tehát Rhodeemlékkönyvként kell tekinteni. Georg W. Strobel előszava a népek közti megértésért tevékenykedő történész portréját rajzolja meg. Rhode a német birodalomban született 1916-ban, Posenben, de alig kétévesen már az újonnan megalakult Lengyel Köztársaságban találta magát, Poznanban, ott is végezte a középiskolát, egyetemi tanulmányait viszont már Németországban. A lengyel élmény, és vele a lengyel nyelvtudás nyilván meghatározó szerepet játszott tudományos érdeklődésének kibontakoztatásában. A középkori lengyel történelem, lengyel-német kapcsolatok, de egyúttal a 19. századi lengyel problematika, megint részben német aspektusból, s azután a 20. század kérdései, többek között a németek kitelepítése a kelet-európai országokból, s az itteni németek korábbi története — íme Rhode tudományos munkásságának fő témái. (A kötet végén található Rhode munkáinak válogatott jegyzéke.) A kötet tanulmányai is jórészt ehhez a tematikához igazodnak, kitekintve még a Baltikumra, meg Oroszországra, illetve a Szovjetunióra is. A Balkán, ahogy Rhode munkásságából, a tanulmányokból is hiányzik, tehát a kötet szorosabban kapcsolódik ahhoz a régióhoz, amelyet nálunk is a kötet címlapján szereplő néven, vagy Közép-Kelet-Európaként szoktak emlegetni. A kötetben közölt írások időbeli határait az első és az utolsó jelölik (a tanulmányok ugyanis időrendben következnek egymás után). Gottfried Schramm a Rhos népnév első, 839. évi előfordulásával kapcsolatban értelmezi az Annales Bertiniani sokat idézett helyét, amely a népnevet egyértelműen a normannokkal azonosítja. Az utolsó Wfadysíaw Markiewicz 1980. szeptember 21-i nyilatkozata arról, mit is akarnak a lengyel munkások, az azóta eltelt események felől tekintve nagyon is optimista nyilatkozat. Térben Dán Berindei tanulmánya megy el a legmesszebbre, a román történetírás és szépirodalom nemzeti szerepéről ad jól kiegyensúlyozott áttekintést a 19. század első felében.
