Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Varga F. János: Az Angliai Magyar Tanács története (1944-45) 152
168 VARGA F. JÁNOS Magyar Tanács a szövetséges nagyhatalmak külügyminisztereihez eljuttatott jegyzékében a következő kihangsúlyozandó, alapvető pontokat kívánta javasolni egy kibocsátandó deklarációba: 1. Az Egyesült Nemzetek fenn kívánják tartani a független Magyarországot. 2. A Magyarországgal való bánásmód attól függ majd, hogy mennyiben fog tudni hozzájárulni a háború megrövidítéséhez. 3. Az összes megállapodást — amit Magyarország a hitleri Németország segítségével kötött a háború előtt és alatt — a szövetségesek semmisnek tartják. A végső döntést a határok kérdésében a békekonferencia hozza meg majd. 4. Ha Magyarország a németek ellen fordul, a szövetségesek csak arra az időre szállják meg Magyarországot, amíg az a Németország elleni háború miatt szükséges.66 A Magyar Tanács jegyzékét szeptember 4-én nyújtották át a Foreign Office-ban. Nem tudunk róla, hogy eljutott-e a Szovjetunió és az Egyesült Államok külügyminisztériumába is. Az angol külügyminisztériumnak mindenesetre nem volt módjában figyelembe venni a Tanács javaslatait. A Szovjetunióval 1944 szeptemberében már a hivatalos Magyarország is felvette a kapcsolatot a fegyverszüneti tárgyalások ügyében. így a Tanács javaslatainak ott sem lehetett különösebb visszhangja. A Követi Tanács Az egységes emigrációs mozgalom kialakulásában fékező szerepet játszottak a német megszállás után a semleges országokban szolgáló szövetségesekhez átállt diplomaták - akik ,fl korábbi utasításoknak megfelelően (az én kiemelésem) március 19. után érintkezésbe léptek az angol és amerikai követekkel, felajánlva szolgálataikat”,6 7 megtagadva az engedelmességet az általuk törvénytelennek minősített Sztójay-kormánynak. A Foreign Office és a State Department kezdetben kedvezően fogadta a követek döntését, és kívánatosnak tartották volna, hogy a semleges országok továbbra is elismerjék őket.6 8 Ezt a kérdést a semleges országok többsége nem teljesítette, és egymás után fogadták a Sztójay-kormány követeit is.6 9 A követek elhatározták, hogy egy „felszabadító” bizottságot hoznak létre. De amíg az önjelölt Ullein-Reviczky és a többiek által kívánt Apor vagy Barcza és a mindenki által kívánt egyetlen lehetséges vezető: Eckhardt között sok személyi torzsalkodás után eldőlt a vezetés kérdése: Barcza volt londoni követ javára (ki ez idő tájt Svájcban tartózkodott), addigra már ki is derült a szövetségesek számára, hogy az emigráció új, legfiatalabb és legkonzervatívabb ága a gyakorlatban nem használható.70 így a 9 követet és közel 50 diplomatát magába foglaló bizottság „csak azok fejében létezik, akik egyetértettek a részvételben” - jegyezte fel az angol külügyi referens. A brit kormány egyébként egyetértett a State Departmenttel abban, hogy ezek a diplomaták csak egyenként lehetnek számukra hasznosak.71 A diplomaták között a bizottság formai “Uo. 67Juhász Gyufa: Magyarország külpolitikája 1919-1945 második, átdolgozott kiadás 360. “PRO FO 371.39246 C 4879. Halifax távirata Washingtonból. ** Sípos Péter—Vida István: Az Egyesült Államok és Magyarország kilépése a II. világháborúból (kézirat). ,0PRO FO 371.48491. Barcza-Wodiánerhez, Révai Collection Sima László-Révaihoz, Sipos-Vida i. m. 58—61. 7,PROFO 371.39248 C 9247. Washingtoni követi jelentés 1944. júl. 13.
