Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Varga F. János: Az Angliai Magyar Tanács története (1944-45) 152
AZ ANGLIAI MAGYAR TANÁCS TÖRTÉNETE (1944-45) 163 ellenállás kiváltásában és fokozásában. Kampányt kell kezdeni — szögezte le a jelentés —, hogy Magyarország népe a szövetségeseket felszabadítóként várja és hogy megértse, aktív ellenállásával hozzájárulhat a háború gyorsabb befejezéséhez. Rendszeresen ismertetni kell a jövő demokratikus Magyarország állami berendezkedéseinek alapelveit, mert „... az ország népe maga fog dönteni belső életformáinak kialakításáról”.5 0 A jelentés külön kitért a szovjetellenes propagandával szembeni harc szükségességére, miután az országot a Vörös Hadsereg fogja felszabadítani. E propagandaharc eszközeiül - a jelentés — a BBC és a Kossuth Rádió adásait és röplapok szórását javasolta. A Tanács lépéseket kívánt tenni, hogy informatív összeköttetésbe kerüljön a felszabadítás ügyében a szövetségesekkel, Csehszlovákiával és Jugoszláviával. De a munka sikerét elsősorban az hozhatja meg — hangsúlyozták —, ha sikerül kapcsolatba kerülni a hazai ellenállás mozgalmaival. A jelentés kezdeményező lépéseket javasolt abban az irányban, hogy a Tanács képviselői eljuthassanak Magyarországra.5 1 Ellentétek a Tanácsban A Tanács aktivitása, az előkészítő tevékenység, a reszortok felosztása, kezdeti lendület után lelassult. Az üléseken valós tevékenység és a felfokozott várakozás után csalódott hangulatban újra felszínre kerültek a korábbi ellentétek, érzékenységek, „óraszámra tanácskozunk semmiségeken — írta Károlyi. — A bolhákból elefántot faragunk, és a Tanács többsége komolyan elhiszi, hogy a jövő Magyarországa és a Világ egyes-egyedül a mi döntéseinktől függenek . .. Boldogok a sokügyűek, mert övék a mennyek országa” !s 2 Károlyi igazságtalan és türelmetlen volt a többiekkel szemben, hiszen éppen ő volt az egyik, aki leginkább ügynek tekintette a testület létét és működését. Más kérdés, hogy mindenki joggal lehetett csalódott, mert az angol támogatás nem ment túl az egység kívánatosságának hangsúlyozásán, és a korábban már megszokott udvarias, de hűvös tartózkodó magatartás maradt nagyjából a szokásos keretek között. Nagyrészt ezért nem lehetett szó a „nagy célok” megvalósításáról, mint pl. az otthoniakkal való kapcsolat felvételéről, önkénteseknek Titóhoz küldéséről, de nem sikerült felvenni a kapcsolatot a moszkvai magyar emigrációval sem. Az egyetlen komolyabb siker az volt, hogy a vüág minden részéről érkeztek a magyar emigráns szervezetek csatlakozó táviratai Londonba, és a Tanács példája az Egyesült Államok magyarságát is az összefogásra késztette. A relatív sikertelenség felnagyítva hozta felszínre a Tanácson belül meglevő ellentéteket, elsősorban Károlyi és a Nagybritanniai Szabad Magyarok Egyesülete, különösen annak vezetője, Révai között. A sajtóbizottság felállításakor Károlyi élesen ellenezte Révai András bevételét, mert szerinte „a világ szemében Révai azt az irányítást adta a propagandának, amely nem felel meg az én irányomnak... két ellentétes irány haladt 0 51 S0P. I. Arch. 704 f. 39 öe. 154-157. Magyarország felszabadításának kérdései. Jelentés az Angliai Magyar Tanácsban. (1944. július) 51 Uo. 5 2 MTA Kézirattára, Ms 5367/201 Károlyi-Hatvanyhoz 1944. júl. 30-án. 11*
