Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Varga F. János: Az Angliai Magyar Tanács története (1944-45) 152
164 VARGA F. JÁNOS négy éven keresztül. Az egyik iránynak én, a másik iránynak Révai volt a képviselője. Ez a másik irány Horthyt enyhébben akarta kezelni, mint én... március 19. után ezek a remények összeomlottak. Én értem, hogy van olyan politika, amely második vasat is tart a tűzbe, és ha Horthy átállt volna, én nem is erőltetném, hogy én vezessem a sajtókampányt . .. Nemcsak Magyarország felé, hanem Anglia felé is — hangsúlyozta Károlyi — meg akarom mutatni, hogy bizonyos irányelveket követő milieu nem lesz általunk képviselve. Az én külpolitikám pirot-ja az oroszokkal és a csehekkel való kooperáció. Nekem úgy kell ezt a politikát vezetnem, hogy ezek érzékenységét ne sértsem, és Révai neve a csehek szemében szálka, és ezt akceptálni kell.”5 3 Révai a Tanács sajtóbizottság létrehozását tárgyaló ülésén válaszolt Károlyinak, hangsúlyozta, hogy nem csupán személyi kérdésről van szó, hanem az általa képviselt Egyesület politikai vonalvezetésének kérdéséről is. Elismerte, hogy az Egyesület politikája sok vonatkozásban nem egyezett meg Károlyi elveivel vagy a Londoni Magyar Klubéval, de leszögezte, hamis az a beállítás, hogy akár ő, vagy az Egyesület a Tanács programjával homlokegyenesen ellentétes politikát folytatott volna, és hogy a legutolsó pillanatig az ország német megszállásáig két vasat is tartott a politika tüzébe, és csak akkor, március 19-én állt be a hirtelen változás. Révai fontosnak tartotta a heterogenitáson alapuló egységet, de visszautasította a Horthyrendszer átmentésének vádját. Nem fogadhatta el Egyesülete nevében, hogy csatlakozásuk egy bukott politika megtagadásának eredménye lett volna. Személyével kapcsolatos cseh attitűdről megemlítette, hogy befolyásolhatja-e a Tanács autonóm jogkörét egy másik ország képviselője, vagy képviselői.54 A vita komolyabb formát is öltött: Iványi Grünwald és Révai memorandumot nyújtottak át július 17-én Károlyinak. Ebben hiányolták a Tanács külpolitikai tevékenységéből az angol irányzat képviseletét nemcsak azért, mert „angliai magyar szervezetről van szó”, hanem mert úgy látták, hogy a jövő politikáját az angol-szovjet szövetségi szerződésre kell alapozni. Kifogásolták „a nemes magyar hagyományokat tisztelő nemzeti szempontok” teljes hiányát és azt, hogy valóban élő angol kapcsolataikat és lehetőségeiket a Tanács nem vette igénybe. Bírálták Károlyit a Halinál tett látogatás miatt, mert szerintük helytelen volt rögtön az angol hivatalos szervekhez olyan kérésekkel-fordulni, amelyeknek elutasítása úgyis várható volt, ahelyett hogy az adott keretek között kezdték volna el a Tanács tevékenységét.5 5 Károlyi válaszában leszögezte, hogy ő mindig „angol—orosz együttműködés alapján állt” és áll, a progresszív hazafíságot tiszteletben tartja, és épp ennek a hazafiságnak a szempontjából károsnak tartja a patriotizmus hirdetését olyankor, amikor Magyarország a náci Németország oldalán még harcban áll, és ugyanolyan jogot formál a hazafiság hirdetésére, mint a szövetségesek oldalán harcoló nemzetek.56 Károlyi sok taktikai kérdésben fenntartotta álláspontját, elsősorban a Tanács vezetésével kapcsolatos módszertani ügyekben, de miután nyilván ő sem akarta, hogy az Egyesület kiváljon a Tanács keretéből, a .jegyzékváltást” szóbeli megbeszélés követte, ahol az ellentétek elsimultak, és nagymértékben 5 3 Révai Collection, Iványi Grünwald Béla feljegyzése Károlyival folytatott beszélgetéséről, 1944 július. 54Uo. Révai beszédvázlata. 5 5Révai Collection. Iványi Grünwald és Révai-Károlyi Mihályhoz 1944. júl. 17-én. 5 ‘Uo. Károlyi Mihály-Iványi Grünwaldhoz és Révaihoz 1944. július 25-én.
