Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Tihanyi János: Magyar-német idegenforgalom a két világháború között 124
MAGYAR-NÉMET IDEGENFORGALOM A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 145 A megnyitó ünnepségen jelen volt Bárdossy miniszterelnök. Horthy fogadta Essert, és magas kitüntetést nyújtott át neki. Ugyanez év szeptemberében Pozsonyban tartotta ülését a Nemzetközi Fürdőszövetség. József Ferenc főherceg beszédében hangsúlyozta: „Mindazok, akik ezt a súlyos harcot, amelyben minden kockán forog, túlélik, az új Európát fogják kialakítani.”5 3 Az 1941 és 1942 évek folyamán tehát a két ország közötti idegenforgalmi politika a legmagasabb állami irányítók részéről került egyeztetésre. A háborús események alakulásával Németország számára egyre fontosabbá vált — különösen ellátási szempontból — Magyarország. Német precizitással mérték fel a lábon álló termést is. Ehhez az idegenforgalom is lehetőséget nyújtott. Erre jó példa a berlini Mitteleuropäischer Wirtschaftstag tagjai számára 1942. július 6-21. között szervezett társasutazás Magyarországra, Bulgáriába, Romániába. Az utazás célja a mezőgazdasági területek megtekintése és a terméskilátások felbecsülése volt. Útjukról részletes jelentést készítettek. Ebben ismertették magyar szakemberek beszámolóit az egyre nehezedő ellátási helyzetről. Ezzel szemben leszögezték: „A budapesti szállodákban és éttermekben, de az egész országban az ellátás német mértékhez viszonyítva gazdag és változatos.” Ezután részletesen foglalkoztak a terméskilátásokkal. A nehézségek dacára a kukorica, napraforgó, szója és a bortermést ígéretesnek találták. Külön kiemelték az Albrecht főherceg 55 000 hektáros béllyei uradalmában tett látogatásukat, amelyen a főherceg személyesen kalauzolta végig a német csoportot. A béllyei kísédeti állomás munkáját Németország számára is nagyon érdekesnek találták.s 4 A németek a Magyarország megszállása előtti években fokozták az ország felderítését, előkészítették a megszállást. Ehhez a beutazások is hozzájárultak. 1944. március 19. előtt felgyorsultak a német beutazások: március elejétől kereskedelmi delegációknak álcázva és egyéb címeken, Hegyeshalom és Barcs belépőállomásokon sok ezer német lépett be: SS és Gestapo emberek, akik Magyarország megszállásával kapcsolatban, meghatározott feladatokra érkeztek, elsősorban Budapestre. A német megszállással véget ért a magyar idegenforgalom Horthy-korszakbeli szakasza. A magyar—német idegenforgalmi kapcsolatok (és általában az idegenforgalom) nélkülözhetetlen eleme a propagandatevékenység. A két ország idegenforgalmi szerveivel, tevékenységükkel foglalkozó részben már érintettük a magyar és német idegenforgalmi propagandamunkát. Ezen túlmenően azonban az ott tárgyalt idegenforgalmi események, intézkedések egyben összefüggnek a propagandával, mert közvetve minden idegenforgalmi esemény egyben propagandahordozó is. (A legújabb kutatások igazolják: a leghatásosabb az elégedetten hazatérő utas szóbeli propagandája, az átélt élményekből fakadó szavak, mert ezek hitelesek és egyben önkéntelen és ingyenes akviráló munkát jelentenek). Ezért 5 3 Der Fremdenverkehr 1942. szeptember 21. 5 4 „Reisebericht Ungarn, Bulgarien und Rumänien, in der Zeit von 6. Juli bis Dienstag dem 21. 7. 42.” An die Mitglieder des MWT 1942. Leipzig, 1943. 16. Deutsche Bücherei, Leipzig 1943. — Albrecht főherceg nemcsak ismert németbarát volt, de a magyar specialista SS-Obergruppenführer Berger ügynöke is. „Albrecht főherceg ez ideig jó és mindenekelőtt megbízható híreket adott nekünk a magyarországi helyzetről, amelyet közvetlenül a Birodalmi Biztonsági Főhivatalnak (RSHA) továbbítottunk.” Berger jelentése Himmlernek Albrecht fhg. 1943. okt. 28-án nála tett berlini látogatásáról DZA. Potsdam (Film Nr. 2413.). 10 Századok 1983/1
