Századok – 1983

KRÓNIKA - Szekfű Gyula emlékülés Székesfehérváron (Pók Attila) 1451

KRÓNIKA 1451 utolsó harmadában; Tóth István György: Szabadosok és nemesek ; Dümmer t h Dezső: Kisnemesek Pest és Nógrád megyékben; Vajay Szabolcs: Társadalmi átalakulás lélektani lecsapódásai a királyi könyvekben; Kállay István: Birtoklástörténet - családtörténet; Varga J. János: A katonáskodó nemesség társadalmi rétegeződése a XVII. században; PetnekiÁron: Arisztokrata és kisnemes Sobieski hadseregében; Pálmány Béla: Végvárak újjáépítése Nógrád megyében a török kiűzésének korszakában; Benda Kálmán: A magyar ^nemesség iskolázottsága és az iskolázás lehetó'ségei a XVII. század második felének Magyarországán; Szatmári István: A magyar irodalmi nyelv a XVII. század végén, és Praznovszky Mihály: Sors és lehetőség: Menyői Tholvay Ferenc címmel tartottak előadásokat. A konferencia Heckenast Gusztáv zárszavával ért véget. Az előadásokat kirándulásokkal és sikeres irodalmi műsorral is tarkították. A Magyar Történelmi Társulat újonnan megalakuló csoportjának, a Pestmegyei csoportnak vezetőségválasztó ülése 1983. június 23-án volt Budapesten. Az alakuló közgyűlésen a Társulatot Vass Henrik alelnök képviselte. Bevezető előadása után került sor a választásra. A javaslatok és a szavazás alapján az elnök Lakatos Ernő, alelnökök Pap Miklós és Berényi Ede, titkár Szabó Imre lett, a vezetőség tagjai sorába Heckenast Jánost, Lakatos Gyulát, Szatmári Lajost, Bodri Károlyi., Asztalos Istvánt, Cseke Lászlót és Csontos Sárát választották. Az alakuló közgyűlés tudományos programjának keretében Ormos Mária alelnök tartott előadást A fasizmus és az elmaradottság ideológiája címmel. A MTT Szabolcs-Szatmár megyei csoportja 1983. január 12-én tartotta meg tisztújító közgyűlését Nyíregyházán. A megyei csoport elnökévé ismét Hársfalvi Pétert, titkárává Takács Pétert választották. A vezetőség tagjai lettek: Gyarmathy Zsigmond, Nagy Ferenc és László Béla. Ez alkalommal a Bessenyei György Tanárképző Főiskolával, a TIT megyei szervezetével és a megyei pedagógus továbbképzési kabinettel együttműködve vitát rendeztek két fontos kézikönyvről: a Magyar történelmi fogalomgyűjtemény (szerk: Bán Péter) két kötetéről és a Történelmi fogalom' magyarázó szótárról (szerk: Kriveczky Béla). A vitát Hársfalvi Péter elnökletével Benda Kálmán és Szabolcs Ottó vezette. Több, mint tíz korreferens méltatta a hiánypótló művek fontosságát, a szerzők teljesítményét. Javasolták, hogy a felmerült igények kielégítése után szorgalmazza a Társulat a kéziratok kiadatását, melyek különösen a tanárok részére nyújtanak hasznos ismereteket. A Magyar Történelmi Társulat Szabolcs-Szatmár megyei szervezete - bekapcsolódva egyéb más szervek munkájába - a Thököly - és a Rákóczi-szabadságharc tiszteletére ünnepi emlékülést rendezett. A Vaján, 1983. március 25-26-án megtartott ünnepségek során Rákóczi egykori harcosainak, Radvánszky János és Nyúzó Mihály mellszobrainak leleplezése után megemlékeztek Molnár Mátyásról, a nemrégen elhunyt történészről és vajai múzeumigazgatóról, aki a Társulat munkájában is mindig nagyon nagy aktivitással és értékes hozzájárulással vett részt. Az emlékbeszédet Ferenczi Imre és Heckenast Gusztáv tartották, emléktábláját Hársfalvi Péter, alelnök leplezte le. A tudományos , program megnyitásaként Köpeczi Béla akadémikus levélben üdvözölte a konferenciát. „A török orientáció a XVII. századi magyar politikában" című téma vitaindító előadását Benczédi László tartotta, majd Bánkuti Imre, Hazai György, Hegyi Klára, Káldi Nagy Gyula, Szakály Ferenc és Varga J. János korreferátumai hangzottak el. Az ünnepség-sorozat hangversennyel zárult. Rozsnyói Ágnes Szekfű Gyula emlékülés Székesfehérváron 1983. május 24-én a Magyar Történelmi Társulat kelet-dunántúli csoportja, a Fejér megyei Múzeumok igazgatósága és a Fejér megyei Levéltár emlékülést rendezett Szekfű Gyula születésének 100. évfordulója alkalmából. Farkas Gábor megyei levéltárigazgató üdvözölte a megjelenteket (köztük az MSZMP megyei bizottságának és a megyei tanács képviselőit), majd Vass Henrik, a Magyar Történelmi Társulat alelnöke mondott az életmű sokszínűségét, a pálya nagy ívét kiemelő bevezetőt. Glati Ferenc, a Történettudományi Intézet osztályvezetője tartotta a főelőadást „Szekfű Gyula helye a magyar történettudományban" címmel. Szekfű tudósi és emberi jellemvonásairól szólva kiemelte a fehérvári cisztercita gimnáziumban töltött évek és az Eötvös Kollégium alkotásra serkentő légkörének formáló erejét, majd azt a fejlődési folyamatot vázolta fel, amelynek során Szekfű történetírói programja: a múltról írva a jelennek szólni kialakult. Az 1913-ban megjelent, hatalmas vitát kavaró