Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Lázár György: Szlovák iskolaügy Magyarországon 1359
SZLOVÁK ISKOLAÜGY MAGYARORSZÁGON (1945-49) 1373 vagy amennyiben ehhez hiányoznak a megfelelő adottságok, bevezessék a szlovák nyelv tantárgyként való oktatását.5 1 A felvilágosító és szervező munka viszonylag rövid időn belül jelentős eredményeket hozott, a szülők bizalmatlansága oldódni kezdett. 1949. április 15-én a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége Országos Választmányának ülésén Boldóczky János főtitkár már arról számolhatott be, hogy a szlovák nyelvet mint tantárgyat tizenegyezer gyerek tanulja.5 2 1949. március 6-án Békéscsabán ünnepélyes keretek között nyitották meg a szlovák népi kollégiumot.5 3 Az ünnepségen, amelyet a Városi Színházban tartottak, Szávai Nándor vallás- és közoktatásügyi államtitkár mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozva a kollégium létrehozásának nagy fontosságát a szlovák nyelvű oktatás megvalósításában, beszédének további részében arról szólt, hogy a Nemzetiségi Osztály szorosan együttműködik a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségével, ezzel is lehetőséget teremtve, hogy a szlovákok saját sorsuk alakításában maguk is aktív formáló erőként vehessenek részt. Az ünnepségen beszédet mondott Hirka János, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének elnöke is. Beszédében méltatta a kollégium létrehozásának jelentőségét, a népi hatalom erőfeszítéseit a nemzetiségi kérdés rendezésére. Utalt a szlovák nyelvű oktatás gyorsabb ütemben való megoldásának nehézségeire is: kevés a szlovák nyelvű könyv, kevés a tankönyv, a szlovák tanító.5 4 A nemzetiségi kérdés megoldására tett erőfeszítéseket előnyösen befolyásolta a Budapesten 1949. április 16-án aláírt csehszlovák-magyar barátsági és együttműködési szerződés is. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége Országos Választmányának ülésén Boldóczky János főtitkár méltatva a szerződés jelentőségét, kifejezte reményét, hogy az erősíteni fogja a magyarországi szlovákok és az anyanemzet közötti kapcsolatokat.5 5 Lényegében ugyanezeket a gondolatokat fejtette ki a szerződés parlamenti vitáján megtartott szlovák nyelvű beszédében is.5 6 1949. augusztus 20-án emelkedett törvényerőre az 1949. évi XX. tc., a Magyar Népköztársaság Alkotmánya, amely a nemzetiségekről a következőket mondja ki: „A Magyar Népköztársaság a területén élő minden nemzetiség számára biztosítja az anyanyelvén való oktatásnak és nemzeti kultúrája ápolásának lehetőségét."5 7 Boldóczky János a Szlovák Szövetség hetilapjában külön cikkben méltatta a nemzetiségek számára az Alkotmányban biztosított jogok jelentőségét.5 8 51 Pripravujeme slovenské skoly v Slovákmi obyvanych krajoch Madarska. Nasa Sloboda 1949.jan. 28. s 3 Zástupcovia slovenského pracujúceho ludu zasadali. Nasa Sloboda 1949. ápr. 22. "Slovenské ludové kollégium v Békéscsabe slávnostne otvorené. NaJa Sloboda 1949. márc. 11. 54 Ld. uo. 5 5 Zástupcovia slovenského pracujúceho ludu zasadali. Nasa Sloboda 1949. ápr. 22. 5 6 Madarsko-cs. smluva uzákonená. Madarsky parlament oslavoval es. lud a Klementa Gottwalda. Nasa Sloboda 1949. jún. 17. 5 7 Az 1949. évi XX. tc. 1972. ápr. 19-én törvényerőre emelkedett módosításában a nemzetiségekre vonatkozó rész így hangzik: „A Magyar Népköztársaság a területén élő minden nemzetiség számára biztosítja az egyenjogúságot, az anyanyelv használatát, az anyanyelven való oktatást, saját kultúrája megőrzését és ápolását." (61. § (3) bekezdés.) "Járt Boldóczky: Ustava pracujúceho ludu. Nasa Sloboda 1949. aug. 12.
