Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Mickun; Nina: A spanyol nép szabadságharca a napóleoni megszállás ellen 1246
A SPANYOL NÉP SZABADSÁGHARCA NAPÓLEON ELLEN 1249 A parasztság helyzetéről, a földbirtoklás formáiról sajnos nagyon keveset tudunk.7 /3 Az 1797. évi összeírás alapján kétségtelen azonban, hogy a parasztság felét a zsellérek tették ki.8 Nem csoda, hogy a földéhség óriási volt. Kétségtelen az is, hogy a kasztüiai korona földjein a parasztság személyében szabad volt. A források, köztük Jovellanos híres Agrártörvénye9 alapján feltételezhető, hogy itt alapvetően a rövid lejáratú bérlet uralkodott. Ez a véleménye Artola1 0 és Dominguez Ortiz 11 kortárs történészeknek is. Északon a parasztok az emphytensis-foro — változatai alapján birtokolták földjeiket. Széleskörűen elterjedt a bérelt földet további bérbeadásának rendszere, amely akár a negyedkézből való bérletig is elmehetett. Az is ismeretes, hogy Kasztüiában a földek nagy részén a Mesta — a „vándorló nyájak" (merinos) tulajdonosainak szövetsége - gazdálkodott, helyesebben garázdálkodott, amelyet a feudális uralkodó réteg irányított. A Mesta tagjai számtalan privilégiummal rendelkeztek, köztük a földművelést oly kártékonyán érintőkkel is, mint a szűzföldek feltörésének és a telkek bekerítésének megtiltása, a közös legelők használatának és a telkek kizárólagos bérlésének joga stb. Következésképpen a parasztok, akiket megfosztottak az igásállatok tartásának lehetőségétől, továbbá attól, hogy földjeiket a „vándorló nyájak" áradata elől bekerítsék, tönkrementek, és kénytelenek voltak elhagyni megszokott lakhelyüket. Spanyolországban is, miként Angliában, a , juhok felfalták az embereket".12 Elűzték a parasztokat azok a földesurak is, akik vállalkozókként akartak állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkozni. A rövid lejáratú bérlet ezt könnyűvé tette. Sanz, a kortárs történész ezt a folyamatot az angliai „clearing of estates"-hez hasonlítja.13 Nem csoda, ha igen megszaporodott a földönfutók száma. A 18. század végén 7'a Az utóbbi évtizedekben részben erről írnak: J. H. Elliot: The Decline of Spain. „Past and Present" No 20, November, 1961; Weisser a már említett cikkében és mások. V. Canga Argüelles: Diccionario de Hacienda, para el uso de los encargados de la suprema dirrección de ella. I-IV. Londres, 1826. IV. 54. A szerző „Pénzügyi szótára" főként ábécé sorrendben elhelyezett gazdasági adatokat tartalmaz, elsősorban a népszámlálások adatait. S noha a könyvet csaknem minden, a spanyol gazdaság történetével foglalkozó szerző használja, nagyon óvatosan kell vele eljárni, mert az akkori népszámlálás teljességgel megbízhatatlan volt. Ezt bizonyítja:/ Fontana Lazaro: El Cenzo de frutos y manufakturas de 1779: un analisis critico. „Moneda y Crédito", Madrid, 1967. No 101. 9G. Mi de Jovellanos: Informe de la sociedad económica de esta corte al Real y Supremo Consejo de Castilla en el Expediente de Ley Agraria, extendido por su individuo de numero el Sr. D. Gaspar Melchior de arreglo de sus opiniones. Madrid, 1795. (A továbbiakban: Informe.) I "M. Artola. Los Origines de la Espana Contemporánea. I—II. Madrid, 1959. II Dominguez Ortiz: La sociedad espanola en el siglo XVIII. Madrid, 1963. "A Mestáról részletesebben lásd: Ny.Mickun: A Mesta szerepe a 18. században. Századok, 1964. 1-2; Uő.: A merinó jugok transzhumálása a 18. századi Spanyolországban és a Mesta pásztorai. Agrártörténeti Szemle, 1972. 3; Uő: Kinek az érdekeit fejezte ki a Mesta? Történelmi Szemle, 1978,2; Uő: A Mesta bírságai. Agrártörténeti Szemle, 1978.1-2; Uő: О roliMesztü v iztori Iszpanyii XVIII veka. Voproszü isztorii, 1968. 8; Uő: Szocial'naja szuscsnoszty Mesztü i ekszpropriacija jejukresztyjansztva v Esztramadure v XVIII veke. In: Szocial'noekonomicseszkie problemü isztorii Ispanyü. Moszkva, 1963. 13 Angel Garcia Sanz: Bienes y derechos comunales у el proceso de su privatizáción en Castilla durate los siglos XVI y XVIII : el caso de tierras de Segovia. Institute internazionale di storia economica „Francesco Datini", XI settimana di studio. Prato, 1979. 5 Századok 1983/6
