Századok – 1983
100 éve hunyt el Marx Károly - Vadász Sándor: Marx mint történetíró 1225
Vadász Sándor MARX MINT TÖRTÉNETÍRÓ Aki az immár közel egy évszázados Marx-kutatás impozáns könyv- és tanulmánytermésével ismerkedik, hamarosan tapasztalja, hogy a tudományos szocializmus alapítójának történészi teljesítménye eddig nagyon kevés figyelmet kapott, a kurrens művek közül tudomásunk szerint egyetlen viseli e tanulmány címét.1 Születtek írások Marx érettségijéről, szerelmi életéről, a tudomány legkülönbözőbb területein, így például az irodalom és a művészet, a néprajz és a hadtudomány, a fizika és a kémia művelésébenértelmezésében felmutatott eredményeiről, de a historikus Marx valamiképpen nem vonzotta a szerzőket, kivéve néhány szovjet kutatót,2 továbbá a jelenkori marxológia3 olyan ismert személyiségét, mint M. Rubel.4 Más a helyzet Marx materialista történetfelfogásának kutatása terén, ez a kérdéskör változatlanul érdeklődést vált ki, de úgy tűnik, a történészek ennek a diszciplínának a művelését átengedték a filozófusoknak.5 A Marxkutatás legfontosabb nemzetközi központja vitathatatlanul a moszkvai Marxizmus-Leninizmus Intézet (IML), nem véletlen tehát, hogy épp a Szovjetunióban jelentek meg 'Marksz — isztorik. Moszkva, 1968. Ez a tanulmánykötet a szovjet Marx-kutatás valamennyi tartalmi és módszertani eredményét tartalmazza, ezért jelen sorok szerzője alapműként használta. 2L. M. N.\ Pokrovszkij: Marksz как isztorik. In: Szbornyik pamjatyi Marksza. Moszkva, 1918. Pamjatyi Karla Marksza. Szbornyik sztatyej... Leningrád, 1933; N. M. Lukin: Marksz как isztorik. Izbrannije trudi. T. III. Moszkva, 1963. 3Ezt a terminus technicust hiába keressük a magyar és külföldi marxista lexikonokban és kézikönyvekben. Az NDK-ban és a Szovjetunióban általában idézőjelesen, pejoratív értelemben használják a tudatos ferdítéseket, de legalábbis vaskos tévedéseket tartalmazó, tendenciózus polgári kutatás jelölésére. (Vö. G. Belkina: Marxismus oder Marxologie. Zur Kritik westdeutscher marxologischer Konzeptionen zur Herausbildung der marxistischen Philosophie. Berlin, 1975. és R. Bauerrnann-K. Geyer-E. Julier: A „marxológia" nyomorúsága. Kossuth, 1976. (Ugyanakkor helyenként egyszerűen a polgári Marx-kutatást értik alatta.) 4 A franciaországi Gallimard kiadó Rubel irányításával látott hozzá Marx műveinek újabb kiadásához. Rubel két kötetben, közel 4000 oldal terjedelemben tette közzé Marx közgazdasági írásait. (Economie I. 1963. és II. 1968.) 1982-ben jelent meg a Philosophie, s jelenleg a politikai művek közreadását készíti elő. 1954-ben írott disszertációja 1957-ben jelent meg könyv alakban „Kari Marx. Essai de biographie intellectuelle" címen. Nagyszabású kiadói vállalkozásának céljáról szólva, egy interjúban a marxológiát „a marxi mű történeti-kritikai kisajátításának" definiálta. (Le Monde, 1983. 4. 10.) Nevének gyakori előfordulása a marxista szerzők munkáiban, a vele folytatott viták is egyértelművé teszik első helyét a polgári marxológusok sorában. s Képtelenség lenne агта vállalkozni, hogy a hatalmas irodalomból akár csak a legfontosabb műveket feltüntessük. Ízelítőül az újabb termésből 1. L. Althusser: Marx - az elmélet forradalma. Kossuth, 1968; V. F. Aszmusz: Marx és a polgári historizmus. Bp., 1973; P.-L. Assoun: Marx et la répétition historique. Párizs, 1978; W. H. Shaw: Marx's Theory of History. Stanford, 1978; D. Ross Gandy: Marx and History. Austin—London, 1979; E. J. Hobsbawm: The History of Marxism. 1. Marxism in Marx's Day. The Harvester Press, 1982. La Méthode historique de Marx. H. é. п.
