Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Czövek István: Az Osztrák-Magyar Monarchia problémái az orosz liberalizmus szemszögéből 109
A MONARCHIA AZ OROSZ LIBERALIZMUS SZEMSZÖGÉBŐL 113 változásokat, az oktatás, a tudomány, a kultúra, a művészet terén. Sokat foglalkoztak publicistái a földreformmal, s Oroszország kis nemzetei sorsával. Bírálták — egyedi példákra támaszkodva — az orosz törvényhozás egynémely képtelenségét is. Mindezek lehetőséget adtak a kormánynak és a reakciós sajtónak arra, hogy rátámadjanak a folyóiratra. A lap Nyugathoz való közeledésének konkrét tartalmat az adott, hogy tudósítói, munkatársai között sok volt a külföldön élő diplomata, publicista, politikus, író.17 Az ő híradásaik szolgáltatták az alapot a folyóirat cikkeihez. Mivel az Osztrák—Magyar Monarchiába nehéz volt beutazási engedélyt kapni, tehát kevés volt az innen küldött tudósítás, híranyag is, ezért inkább a kétközpontű állam elméleti kérdései - például a dualizmus rendszerének életképessége - foglalkoztatták a folyóirat munkatársait. Néhány eszmefuttatásuk tanulságos olvasmány lehet a jelenkor történészei számára is, hiszen még ma is élénk polémiát kiváltó kérdéseket feszegetnek, pl. a nacionalizmus jelenségét a Monarchiában, a dualista berendezkedés hatékonyságát, a nemzetiségek szerepét és sok egyéb problémát is felvetnek. Álljon itt néhány részlet azokból a cikkekből, melyek a korabeli Monarchia-képet alakították az orosz olvasóközönségben úgy, hogy közben képviselték a folyóiratnak az alkotmányos rend mindenhatóságába vetett hitét is. Nyíltan támadhatták a Habsburgok, illetve magyarok képviselte dualista rendszert, mely rendkívül sok hasonlóságot mutatott az orosz abszolutizmussal, ily módon kerülve meg a cenzúra szigorúságát, mely szívesen szemet hunyt a meglehetősen erős kitételek felett, hiszen Oroszország egyik legközelebb élő politikai ellenfelének szóltak. A kor olvasóinak sorok között is olvasni tudó szeme azonban a valódi tartalmat — az orosz viszonyok burkolt bírálatát — is meglátta. Elsőként hadd idézzük F. D. Riegernek 1871. október 9-én a cseh tartománygyűlésen elmondott beszédéből a „Vesztnyik Jevropi” hasábjain megjelent gondolatait az ausztroszlávizmusról és a hozzá fűzött kommentárt. F. L. Rieger cseh polgári politikus Palaczky mellett a konzervatív ócseh párt vezetője. A 60-as években széles körű tevékenységet folytatott a cseh alkotmány visszaállítása érdekében. Ugyanakkor az ő nevükhöz fűződik az ausztroszlávizmusnak — a Habsburgbirodalom területén élő szláv népek burzsoáziája ideológiájának — a kidolgozása is. Ez a persze nagyon naiv elképzelés, de mégis széles látókörű, nagyműveltségű emberek tartoztak képviselői közé: közgazdászok, professzorok, írók, költők, aktív udvari politikusok, diplomaták, színészek stb. Hatásának elemzése azonban nem tartozik szorosan e munka keretébe. (L. Niederhauser Emil: A nemzeti megújulási mozgalmak Kdet-Európában. Akad. Kiad. Bp., 1977.). 17 Ismeretes, hogy Oroszországból igen szívesen utaztak Nyugat-Európába a tehetősebb családok nyári szünetre, fürdőkre. Sok volt a híres európai egyetemeken tanuló orosz diák is, nagy volt azok száma, akik házasságkötés révén kerültek el Oroszországból, de jelentékeny réteget tettek ki a cárizmus rendszerével valamilyen formában összeütközésbe került és emiatt emigrációba kényszerült politikai üldözöttek is. Egy részüknek a tudósítások mindössze kellemes időtöltést jelentettek, másoknak a megélhetés szinte kizárólagos lehetőséget. Egy viszonylag szűk réteg ismerte fel helyesen ebben a lehetőséget, az, amelyik politikai fegyvert látott benne. (Például a volt szentpétervári szerb követ, Sz. D. Grujic a századforduló táján éppen a „Vesztnyik Jevropi”-val állt tudósítói kapcsolatban, és használta fel a folyóiratot politikai eszközként az orosz közvélemény megnyerésére Szerbia ügyével kapcsolatban. Egyébként elég, ha néhány nevet felsorolunk annak illusztrálására, milyen széles skálán mozgott azoknak a köre, akik európai utazásaik során szerzett ismereteiket továbbadták, formálva ezzel az orosz közvéleményt Európa helyzetével kapcsolatban: A. 1. Herzen, I. V. Kirejevszkij, K. Sz. Akszakov, M. M. Sztaszjulevics, 1. Sz. Turgenyev, A. Sz. Homjakov, F. I. Tyutcsev stb. 8 Századok 1983/1
