Századok – 1983
ELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN - Győrffy György: Gyulafehérvár kezdetei; neve és káptalanjának registruma 1103
GYULAFEHÉRVÁR KÁPTALANJÁNAK REGISTRUMA 1113 július 8-án ugyanezen birtok cseréjéről kiadott eredeti oklevélben csak a rövid in comitatu Albensis Jule2 5 megnevezés olvasható. Mindez kétségtelenné teszi, hogy már a kezdetektől, legalábbis a 11. századtól kialakult az a kettősség, mely szerint Magyarország „erdőn inneni" részén az „erdőn túli" székhelyet Erdélyi Fehérvárnak (Alba Transsilvana ~ Ultrasilvana) nevezték, míg Gyulafehérvár (Alba Jule) a város erdélyi megnevezése volt! Ott így különböztették meg Gyulafehérvárat Székesfehérvártól, de rövid megnevezésként, otthoniasan inkább csak a Fehérvár (Alba, W.eissenburg, Belgrad) megnevezés járta. Az eredetibb Alba Jule megnevezés mellett a 16. század elején jelent meg az Alba Julia névalak,2 6 ami nyilvánvalóan a magyarországi humanista latinság terméke. Ami Erdély középkori latin megnevezését illeti, a Transsilvania névalak 1332-ig egykorú hiteles forrásban nem fordul elő, s a hatkötetes erdélyi szász okmánytárban hasonló a helyzet az 1460-as évekig. Eredeti hiteles oklevelekben az 1469, 1470, 1471 évekkel kezdődik a Transsilvania országnév folyamatos használata.2 7 Magyarországon és külföldön a 11-14 században csak a magyar Erdély {<,erdö elü') latin Ultra Silvas fordítása és jelzős Ultrasilvana ~ Transilvana (~ Transsilvana) + terra vagy pars alakjai használatosak. Erdély latin megnevezésének alakulásában, amire az Árpád-kori oklevelek méltóságnévsorai az erdélyi püspök és az erdélyi vajda említésével gazdag adatsort nyújtanak, az a fő változás figyelhető meg, hogy a 11—12. században főleg az ultra 'túl' praepositióval képezték nevét, majd a 13. század első évtizedeitől a trans praepositiós alak teijedt el. Ebből felszínes vizsgálattal azt a következtetést lehetett levonni, hogy az időben korábbi Ultrasilvanus összetételt 1200 táján váltotta fel a Transsilvanus alak.28 Valójában nem erről van szó, hanem az európai latinság területileg eltérő szóhasználatának magyarországi tükröződéséről. Számtalan példával igazolható, hogy az Alpoktól délre, Itáliában ultra praepositiós összetételeket képeztek (pl. Ultramontanus, Ultra Alpes, Ultrabrentanus, Ultrapadanus),2 9 míg az Alpoktól északra a németországi latinság a trans praepositiós összeté-2 5 Dl. 29665. 26 Első hiteles előfordulása irodalmi műben 1519: Madzsar Imre: Gyulafehérvár és Alba Julia. Magyar Nyelv 12 (1916) 361; oklevélkiadásban 1521/XVII: A széki Teleki család oklevéltára - Codex diplomaticus familiae Teleki de Szék. Szerk.: Barabás Samu, Budapest 1895. II. 449. Olvasati hiba lehet az 1438-i Datum Albae Juliae (Zimmermann-Wemer-Giindisch V. 5.). 27 A Zimmerrriann-Werner művét folytató Gündisch G.: Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen. Bukarest 1981. VI. 378, 408, 453, 525, 532 alatt közöl 1469-1471 évi adatokat. Hibás másolatban, kivonatban, vagy későbbi kéz rávezetéseként a következő oklevelekben szerepel kétes Transsilvania adat: 1402 (i. m. III. 265); 1440, 1446, 1447, 1448 (i. m. V. 57, 169-170, 216, 242); az első, másolatban is megbízhatónak látszó adat: 1461: Ego fráter Thomas Siculus ordinis praedicatorum vicarius in Transsilvania ac prior immeritus conventus Sancti Petri iamdicti ordinis et fratrum in Corona situati regni Vngarie (Uo. VI. 103-104); kétes névalakok: 1463 (Uo. 152-153). **Mátyás, F. (Florianus): Históriáé Hungaricae fontes domestici. Quinque-ecclesiis 1881. I. 165-167. 2 9 Itáliai írók az „Alpokon túl" területmegnevezésre az Ultra Alpes-1 használták. Id. a 997 körül író római Canaparius Szent Adalbert vitáját és a „Vita quinque fratrum" szerzőjét (Monumenta Poloniae Historica. N. S. IV/1. 34, IV/3. 39, 41). Az„Alpokon túli" megjelölése Ultramontanus volt, ld. p. 930: Carte deli' Archivio capitolare di Pisa. Ed.: Faleschi, E. Roma 1971. 2; 1121: Acta
