Századok – 1983
ELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN - Győrffy György: Gyulafehérvár kezdetei; neve és káptalanjának registruma 1103
1114 GYÖRFFY GYÖRGY telekkel élt (Transalbianus, Transalpinus, Transrheninus stb.)3 0 A „germános" latinság trans- szóhasználatára jellemző, hogy a római Canaparius Szent Adalbert vitájának német verses átdolgozója Canaparius Ultra Alpes kitételét Trans Alpes kifejezéssel helyettesítette.31 Az is erre mutat, hogy Ekkehard apát 'CHronicon Universale-jában ott, ahol maga fogalmaz Transalpinus és Transrheninus formákat használ, de ahol római szövegekből idéz, Ultramontanus alakot ad.32 Franciaország latinsága e tekintetben megoszlott, mert a Loire-tól délre az itáliaival egyező ultra-, attól északra általában a germános trans- összetétel járta.33 A magyarországi latinság szóhasználata etekintetben aszerint változott, ahogy az itáliai, vagy a németországi, ill. Rajnán túli (észak-francia) hatás jutott érvényre. Az egyházszervezéskor, kivált a püspökségek 1009-i megalapításakor, amikor Azo pápai legátus tartózkodott Magyarországon, a közvetlen római hatás érvényesült. Ennek tudható be, hogy az erdélyi püspök hivatalos neve kezdetben Ultrasilvanus episcopus lett. Ezt az itáliai latinságot már István király korától keresztezte német hatás; ebből magya-pontificum Romanorum inedita. Ed.: Pflugk Harttung, J. v. Tübingen 1881. I. 8, 119; 983: Velencében kelt oklevél: Monumenta Germaniae Historica [röviden: MG.] Ottonis II. diplomata. Hannoverae 1888. 351; Petrus Damianus: Vita beati Romualdi. Ed.: Tabacco, G. Roma 1957. 57; IV. Kelemen pápa bullája 1265 (Du Cange: Glossarium ad scriptores mediae et infimae latinitatis. Niort 1887. VIII. 364); Ultrabrentanus: Hist. Cortusiorum lib. 2. (Uo. és Muratori, L. A.: Rerum Italicarum Scriptores. Mediolani 1723-51. XII. 816); Ultrapadanus: Chronicon Petri Azarü (Uo. XVI. 380). 30 A 9-11. században Németországban pl. az Elbán túli szászok és földjük jelzője mindig Transalbianus (Annales Regni Francorum -Annales Laurissenses. Scriptores Rerum Germanicarum [röviden: SRG.]. Ed.: Kurze, F. Hannoverae 1895. 71, 118, 147, 177; Annales Fuldenses. SRG. Ed.: Idem ibidem 1891. 14-15; Annales Bremenses. SRG. Ed.: Schmeidler, В. Hannoverae - Lipsiae 1917. 12, 19-23, 76, 88, 90, 119; vö. még MG. SS. II. 632, VIII. 167, 631, XIII. 37, XXI. 17, 28, 49, 55, 183, 191, 197, XXIII. 104, XXVII. 332, XXIX. 22, 151, 169, 199, XXX. 7); Regino prümi apát évkönyvének folytatója 966-nál az Alpokon túlra: in Transalpinas partes kitételt használ (SRG. Ed.: Kurze, F. Hannoverae 1890. 177), de a stájer markok nevei közt is szerepel 1145 k.:marchia Transilvana és marchia Transalpina (Zahn, F.: Urkundenbuch des Herzogthums Steiermark. Graz 1875. I. 238; vö. Krones, F.: Verfassung und Verwaltung der Mark und des Herzogthums Steier. Graz 1897.1. 25). 31 összevetve: Uhlirtz, M.: Die älteste Lebensbeschreibung des hl. Adalbert. Göttingen 1957. 47; az átvétel irányára Id. Wenskus, R.: Studien zur historisch-politischen Gedankenwelt Bruns von Querfurt. 1956.45 kk. 32MG. SS. VI. 243: Transalpine partes; Uo. 248, 253, 263: Transrhenini; Uo. 202, 224, 253: Ultramontani. 33P1. Reims-i Flodoard: História Remensis: Transmarinus (MG. SS. XIII. 566, 568), Transligeranus (Uo. 458); Transrenensis (Uo. 407). A Transmarinus kifejezés észak-franciaországi oklevelekben általános (pl. 1162-72: Cartulaire de Chamalières sur Loire en Velay. Ed.: Chassing, A. Paris 1895. 93; 1175: Cartulaire de Berdoues. Ed.: Cazauran, J. M. La Haye 1905. 325, 461; 1185: Cartulaire de Louviers. Ed.: Bonnin, Th. I. Évreux 1870. 23; 1195: Histoire et cartulaire des templiers de Provins. Paris 1919. 97), viszont Ultramarinus itáliai forrásokon (Id. MG. SS. XXXI-XXXII. index) kívül pl. Tours-i Alcuin : Vita Richarii confessoris c. művében (MG. SS. rerum Merovingicarum IV. 393), és oklevélben: Cartulaire de Maguelonne, Montpellier 1912. 457; a fentiek a Francia Akadémia „Du Cange" szótári bizottsága gyűjtéséből Mme Bautier szíves segítségével; 1312: Ultra-Rhodonensis adatot közöl a marseille-i Szent Viktor apátság levéltárából Du Cange: Glossarium VIII. 364. Az ultraösszetétel használata Burgundiában és kivételesen északabbra, Lotharingiában is előfordul, pl. Jotsaldus Clunyi szerzetes Odilo vitájában Ultraiuranus (MG. SS. XV. 819); a História monasterii Mosomensisban Ultramosanus (Uo. XIV. 602).
