Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Péter Katalin: Bethlen Gábor magyar királysága; az országegyesítés és a Porta 1028
1046 PÉTER KATALIN pedig Bocskai Istvánra ugyancsak utalás van benne, általános érvényű maximává is vált. Nagy szerepe van annak a Szekfűtől öröklődő felfogásnak a kialakulásában,.miszerint a Porta mindenkori alapelve az volt, hogy „keleti és nyugati Magyarországot semmi körülmények közt nem szabad egy kézbe engedni".8 3 Az irodalmi ábrázolások szerint oly fontos kijelentés körülményeit azonban soha nem szokták vizsgálni. Még kevésbé azt, hogy mit tett a Porta — e kijelentés értelmében, vagyis állítólag állandó politikai alapelve szerint — akár Bocskai István, akár Bethlen Gábor mozgalma idején az országegyesítés megakadályozására. A legkevésbé kutatott kérdés pedig a következő: milyen tényleges formában merült fel az országegyesítés törekvése a két fejedelem magyarországi uralmában? 2. A teljes tárgyalás A szóban forgó kijelentésnek négy koronatanúja lehetne. Eszad effendi, a birodalom muftija, aki mondta, a török tolmács és a két jelenlévő magyar, Balassi Ferenc és Borsos Tamás, akik hallották. Rajtuk kívül tudott még a dologról Toldalagi Mihály; nyilván nem a törökök, hanem Balassiék beszélték el neki. A törököktől azonban semmilyen értesülésünk nem maradt. Egyáltalán: a mohamedán krónikák éppen úgy nem tudnak erről a tárgyalásról, ahogyan a török történetírásban nem szerepel a Porta állítólag állandóan következetes álláspontja a magyar országegyesítéssel kapcsolatban. A reprezentatív nemzeti történeti összefoglalás szerint Konstantinápoly az ellen volt, hogy Erdély Habsburg-kézre kerüljön. A fejedelmek uralma alatt elképzelt egyesítésről nem nyilatkozik.8 4 A magyarok közül viszont ketten leírták a tárgyalást. A részletesebb információ Borsos Tamástól származik. Az ő előadásából kiderül, hogy az a megbeszélés, amin Eszad effendi állítólag ominózus kijelentése 1620. január 19-én elhangzott, csak folytatása volt egy néhány nappal korábban kezdett tárgyalásnak. Akkor — miután sokadszorra megint leszögezte, hogy a Porta azt akarja, Bethlen legyen magyar király, és akkor felbontják a II. Ferdinánddal érvényes szövetséget — a mufti megeskette mindhármukat. A tolmácsnak, Balassinak és Borsosnak meg kellett fogadnia: senkivel nem közlik az ezután következendőket. A következő pedig beszélgetés volt Erdcly sorsáról a fejedelem királysága esetére.8 5 A mufti és Balassi kérdés-felelet formájában azonnal tisztázta, hogy Bethlen nem kívánja majd egy személyben a magyar királyságot és az erdélyi vajdaságot viselni. Balassi mondta: „az régi mód szerént erdélyi vajdának kell lenni." Mire a mufti előadta: Ahmet szultán idejében — Borsos szerint a Báthori Gábor uralkodása végén volt zavaros eseményekre céloz - maguk az erdélyiek kérték, hogy tegyen a Porta minden nemzetnek külön vajdát. „Azmely dolgot szultán Ahmet, ha meg nem hal vala, olyan hamar véghez viszi vala." Majd felajánlotta Balassi Ferencnek a székelyek vajdaságát, mert „azt kévánja az hatalmas császár". 8 3 Szekfű 104. 8 4 Hegyi Klárának tartozom köszönettel a török irodalom véleményéről adott tájékoztatásért 8 5 Borsos 390-391.
