Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Péter Katalin: Bethlen Gábor magyar királysága; az országegyesítés és a Porta 1028
1038 PÉTER KATALIN „Mehemet pasával". És jóllehet a fejedelem a követeknek szóló levélben csak a magyarokkal való kapcsolatáról ír, az üzenet elhangzásának pillanatában a másik kikötés is érvényes volt. Ő maga sem állít mást. Ez a „Mehemet pasa" Deák Mehmet, aki 1619 tavaszán kapta meg a kinevezést a temesvári helytartóságra. Avval együtt teljhatalmat a magyarországi ügyekben. Cselebi Ali így tájékoztatta Borsost a hatásköréről: „nemcsak az Jenő s végekbeli dolgot, hanem az fejemet is reábíztam, és minden oly ki Magyarországba való dolgokat. Azért meg is irtam uradnak, te is mondd meg, hogy lássák, beszéljenek egymással, és végezzenek el minden dolgot jól; ha lehetséges úgy cselekedjenek, hogy az hatalmas császár szablyáját ne várják Jenő alá."51 1619. július 24-én, a szóbeli üzenet elhangzásának napján, Deák Mehmet még Konstantinápolyban volt. És jóllehet azzal Jenő ügye elesett, más dolgokban megtartotta a teljhatalmat. A fővezér szándéka szerint vele kellett Bethlennek tanácskoznia, mielőtt Magyarországon akcióba kezd. Mindez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a nagyvezér Bethlen ügyét magánál sokkal alacsonyabb fórum elé utalta. A végső szó Deák Mehmet pasánál volt. A sokat emlegetett üzenet ilyen értelemben, a kettős kikötéssel, tartalmát tekintve is nehezen fogható fel egy nagyhatalom megtámadására szóló engedélynek. De még bizonytalanabbá tette az a körülmény, hogy csak szóban hangzott el. Egyértelmű: a nagyvezér az utólagos magyarázatok, vagy talán a visszavonás lehetőségét is fenntartotta. Bethlen azonban, amikor az üzenetet megkapta, a nyilvánvaló tartózkodást a jelek szerint nem tekintette „idegenségnek". Olyannyira nem, hogy az egyik feltétel teljesítése nélkül indult meg a hadjáratra. Deák Mehmet pasával nem tárgyalt, még csak nem is találkozott.52 7. A Porta hadbelépésének feltétele a királyság A fejedelem előzetes értesüléseinek másik csoportja a Porta hadbalépése feltételével kapcsolatos. A Balassiéknak írt levélből úgy tűnik, mintha a szultán és a császár „frigye", ami miatt Konstantinápoly nem állhat melléje nyíltan II. Ferdinánddal szemben, a választ kiváltó 1620 januári tárgyalásokon került volna elő. „Mindez ideig nem tudhattam, micsoda frigy legyen az, melyet oly igen oltalmaznak" - írja Bethlen. Majd magyaráz. A valóság ezzel szemben az, hogy a „frigyet" ő maga hozatta először szóba Konstantinápolyban. Óriási előrelátással tette, még mielőtt a magyarországi hadjáratnak bármilyen közvetlen aktualitása lett volna. Az erre vonatkozó utasítás ugyanis 1619. április 24-én, amikor II. Mátyás halálhíre beért, már Borsos Tamás kezénél volt.53 Minthogy pedig a levelek útja körülbelül három hét, és március végén, április elején otthon az új magyar királlyal, II. Ferdinánddal kötendő szerződés tárgyalásai zajlottak,5 4 51 Borsos 281. 5 2 Uo. 347. Bethlen maga sem állította, hogy a temesvári pasával a hadjárat megindítása előtt találkozott volna. 5 3 Borsos 251. 5 4 Magyarország történeti kronológiája. Főszerk. Benda Kálmán. II. Bp. 1982. 446.
