Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Péter Katalin: Bethlen Gábor magyar királysága; az országegyesítés és a Porta 1028
BETHLEN GÁBOR MAGYAR KIRÁLYSÁGA ÉS A PORTA 1039 nagyon valószínű: Bethlen Gábor éppen a béketárgyalás napjaiban írt utasítást követéhez a békebontás ügyében. Nagy diplomáciai hozzáértése azonban akkor sem hagyta cserben. Borsos Tamásnak nem erre a friss szerződésre, hanem régiekre utalva kellett a portai hangulatot kipuhatolnia. A leírásból nem világos, hogy török kezdeményezést vártak-e, vagy talán Borsos mindenképpen előhozta volna az ügyet. Végül is Gürdzsi Mehmet pasa kezdte, amikor arról disputáltak, „mi következik ez mostani Mátyás császár halálából a kereszténység közé". A pasa a beszélgetés során felszólításnak is tekinthető kijelentést tett: „Mit csinál most a te urad, hogy nem lát dolgához? Most volna előtte jobb állapotja, ha mit akarna."5 5 Mire a követ — a fejedelem „írásához képest" - nagy akadályt említett. Azt nevezetesen, hogy Bethlen Gábornak békéje van a „némettel". És mivel mind fejedelemsége legelején, mind másodszor is „az porta parancsolatjára" kellett békét kötnie, ő — tudniillik Borsos — nem tudja, a fejedelem „mint hághassa azt által".5 6 A diplomáciai hozzáértés itt abban van, hogy Bethlen, illetve az ő intenciója szerint Borsos Tamás, kimondatlanul érzékelteti: az erdélyi fejedelem és a Habsburg-királyok békéje tulajdonképpen a Porta ügye. Ha tehát Borsos azon töpreng, hogyan lehetne a „frigyet" megszegni, és Gürdzsi Mehmet pasától várja a választ, tulajdonképpen azt kérdezte, vajon megváltozott-e a Portának a magyarországi békét, vagyis a Habsburgbirodalomhoz való viszonyát illető véleménye. A nagy körültekintéssel csomagolt kérdésre azonban - bár az egész témát valószínűleg a pasa kezdte — mintha kitérő válasz érkezett volna. „Semmi az, legyen ember csak az urad, meglátja, hogy bizony különb sok jót ád az Isten néki" - jegyezte fel és írta meg a fejedelemnek Borsos.5 7 Nehéz lenne megállapítani, a mondat melyik részét tekintette fontosabbnak. Azt-e — „semmi az" —, amelyikből arra lehetne következtetni, hogy a régi békét Mehmet pasa nem tekinti akadálynak, vagy a másodikat, amelyik ha nem is teljes közönyt, mindenesetre a Portának az ügyben semleges álláspontját fejezi ki. A válasz tartózkodó mivoltát azonban Borsos bizonyosan érzékelte, mert azonnal visszakozott. Neki nincs utasítása, állította. Majd jön követ Erdélyből, „attól nagyságtok mindent jobban megért" — zárta le a maga részéről a beszélgetést.58 Ennyit tudott a fejedelem a portai hangulatról, vagyis a magyarországi vállalkozással kapcsolatos álláspontról, amikor Mikó Ferencet a hadjárat ügyében Konstantinápolyba küldte. De ha ennek a Borsos-féle tárgyalásnak a beszámolója alapján többre nemigen következtethetett, mint arra, hogy a királyságbeli fellépése nem találkoznék rosszallással, Mikó megbeszéléseiből azonnal kiderült: Gürdzsi Mehmet válaszát egész összefüggésében kellett érteni. A Porta nem ellenzi ugyan a hadjáratát, de egyelőre nem hajlandó Bethlen Gábor oldalán Habsburg II. Ferdinánddal szemben hadba lépni. Erről a tényről Bethlen Gábor legkésőbb 1619. szeptember közepén értesült még akkor is, ha Gürdzsi Mehmet pasa válaszának nem tulajdonította ezt a jelentést. Akkor 5 5 Borsos 250. 56 Uo. 251. 57 Uo. 297-298. 58 Uo. 251.
