Századok – 1983

KÖZLEMÉNYEK - Péter Katalin: Bethlen Gábor magyar királysága; az országegyesítés és a Porta 1028

Péter Katalin BETHLEN GÁBOR MAGYAR KIRÁLYSÁGA, AZ ORSZÁGEGYESÍTÉS ÉS A PORTA I. A kérdés Ennek a tanulmánynak tulajdonképpen egy kérdés lehetne a címe. A következő: engedte volna a Porta Erdélyt Magyarországgal egyesíteni? Mégsem ezt kapta, mert az olvasó könnyen ügy érthetné, mintha a munka soha meg nem valósult körülményeket vizsgálna. Pedig nem a történelemben esetleg lappangó, de ténylegesen ki nem alakult lehetőséget kutat, hanem a valóságban létrejött helyzet elemzésére tesz kísérletet. A kérdés felállítását forrástani meggondolások teszik szükségessé, mert úgy tűnik, az erdélyi fejedelmek magyarországi mozgalmai és a Porta viszonyáról, egyáltalán, Erdély és a török birodalom kapcsolatáról szólva régen öröklődő forráskritikai tévedések áldozatai vagyunk. A magam tapasztalatai alapján kettőt tartok különösen súlyosnak. Az egyik Bethlen Gábor, a másik Eszad effendi egy-egy nyilatkozatával kapcsolatos. II. A Bethlen-féle nyilatkozat forráskritikája 1. Ahogy Bethlen Gábort idézik A nyilatkozat általánosan ismert eseményekkel kapcsolatban szokott előkerülni. Köztudott: a fejedelem magyarországi hadjárata során 1620 január elején a pozsonyi országgyűlésen nem engedte királlyá választani magát, augusztusban pedig, amikor a besztercebányai országgyűlés a választást mégiscsak megejtette, visszautasította a koronázást. E feltűnő gesztusairól szólva szokták a szóban forgó nyilatkozatot idézni. Az idézet a következő: „Ha én magamat megkoronáztattam volna, soha énnálam bolondabb, de, nyomorultabb fejedelem nem lött volna, mert mindjárt az országnak végházait éntőlem megadni kívánta volna (a török), melyet ha nem cselekedném, azontúl avval fenyegetne, hogy ellenem támad a német mellé."1 A többszörös összetétel harmadik tagjából eredetileg elhagyott alanyt alighanem Szekfű Gyula pótolta először — „a török" —, és ezzel mintegy értelmezte a mondatot. Azóta vagy ezzel a betoldással idézik, vagy enélkül, de mégis, a törökre, általában a Portára utaló szövegösszefüggésbe kerül. És az általános felfogás szerint azt jelenti, 'Az idézet előfordulásai nagyobb összefoglalásokban: Szekfű Gyula: Bethlen Gábor. Bp. 1929. (Alább-.Szekfű) 105.; Magyarország története 1526-1790. Szerk. H. Balázs Éva, Makkai László. Bp. 1962. (Alább: Magyarország H. Balázs, Makkai) 182.; Nagy László: Bethlen Gábor a független Magyarországért. Bp. 1969. (Alább: Nagy L.) 206.