Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Hóvári János: Az erdélyi kanthner és a balkáni kantár 1015
AZ ERDÉLYI KANTHNER ÉS A BALKÁNI KANTÁR 1025 A két súly közötti különbségekkel egyenes arányban csökkennének a haszonkulcsok, s a megegyezés esetén sem tesznek ki 33%-nál nagyobbat. Ez, úgy véljük, reális ráta, mivel a gyurgyevói vámtételi s az erdélyi eladási árakat hasonlítottuk össze, amelyben benne rejlik, hogy Havasalföldön a szállítmányok gazdát cseréltek, nyilván a gyurgyevóinál magasabb áron, s így az erdélyi közvetítők haszonkulcsa a súlyok megegyezése esetén sem érte el a 33%-ot. Úgy véljük, hogy az említettek elegendő alapul szolgálnak ahhoz, hogy feltételezzük: a brassói és a szebeni kanthner a 15-16. század fordulóján megegyezett a balkáni kantárral, mégpedig annak nem a 40 vagy 44 okkás változatával, hanem a 36 okkással, a már említett egyiptomi kantárral (44,43—46—76 kg). A közismert okka súlyokkal (1,276-1,289 kg) azaz 44,8 kg-nál nagyobb lenne a kantár. Ám az okka súlyok éppen olyan nagy változatosságot mutatnak, mint a már említett kantár és egyes mértéktörténeti munkákban kimutatott kile súlyok. Christian Noback és Friedrich Noback pénz- és mértékügyi kézikönyvében megemlít az előzőknél sokkal kisebb okkát is. Ez az okka Brassóban és a Határőrvidéken volt használatban a 19. század elején. 2 1/2 bécsi fonttal (1260,027) grammal volt egyenértékű.4 7 Ezen okka is minden bizonnyal a Balkánról került Brassóba, s az isztambuli okkával (1,283 kg) lezajlott egységesítési törekvésekkel eltűnt korábbi kisebb okka súlyok egyikét fedezhetjük fel benne. Ezzel számolva 45,36 kg-val vehetjük egyenértékűnek a 36 okkás kantárt. Sajnos, korabeli adataink nincsenek a Szebenben és Brassóban használt font-ra. Mindkét városban más és más font volt érvényben. Mivel ismerjük a kanthner felosztását mindkét városban,4 8 a 36 okkás kantár-kanthner megegyezése révén kiszámíthatjuk a szebeni és a brassói fontot. Ugyan másként osztották fel a két kanthnert, de a két súly megegyezett egymással, mivel a szebeni és a brassói kanthnerben mért borsárak teljes egészében megegyezést mutatnak.4 9 A szebeni fűszerfont tehát a kanthner 1/80-át véve 0,554—0,5845 kg. Ez a súly pedig rokonságban áll a bécsi fonttal. Ha ennek alapján a kanthnert tovább pontosítjuk akkor - 0,56 kg-os bécsi fonttal5 0 számolva - egy 44,9 kg nagyságú súllyal azonosíthatjuk. Ezek szerint feltételezhetjük, hogy a szebeni fűszer kanthner a 15.-16. század fordulóján bécsi fontokból állt össze, a Brassóban használt font azonban nem köthető sem ehhez, sem a budai fonthoz. A brassói kanthnert 60, ill. 120 fontra osztották fel. A 16. század első két évtizedében hatvanra, később a negyvenes évektől inkább százhúszra. Biztosnak vehető az is, hogy a kétfajta felosztás egy időben is létezett, azaz egyik sem szorította ki a másikat.51 Ez valószínűleg nem a kanthner súlyának megkétszereződéséből '''Christian Noback und Friedrich Noback: Vollständiges Taschenbuch der Münz-, Mass- und Gewicht-Verhältnisse der Staatspapiere, des Wechsel- und Bankwesens und der Usanzen aller Länder und Handelsplätze, Leipzig, 1851,1. 1119-1120. 4 8 Szebenben a 80, Brassóban a 60-as felosztás volt érvényben. Pach Zsigmond Pál, Századok, 1978. i.m. 1008, 1010. 4 ' Uo. valamint lásd a 46. jegyzet. 50A bécsi fontról s annak egyes változatairól: A Geyer: Mass und Gewicht in Wien, Nieder- und Oberösterreich. Materialen zur Geschichte der Preise und Löhne in Österreich. Herausgegeben von A. F. Pribram. I. Band. Wien, 1938. 51 Az 1540-es évekről vannak adataink a 120 fontos felosztásra. Quellen i. m.
