Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Hóvári János: Az erdélyi kanthner és a balkáni kantár 1015
1024 HÓVÁRI JÁNOS 1515—16-ban véleményünk szerint a kantáronkénti 1800 akcse, ill. okkánként 50 akcse ár tekinthető jellegzetesnek. Ez, úgy véljük, jelentős érvül szolgál ahhoz, hogy 36 okkás kantárral mérték a fűszereket Gyurgyevóban s vele együtt az egész oszmán birodalomban. A 36 okkás kantár ismert volt a Balkánon. Vlajinac is említést tesz egy ilyen kantárról (44,43-46,76 kg), amelyet a gyapot mérésére használtak, s több helyütt „egyiptomi kantár"-nak nevezték42 — nyilván a már említett qintar folfoli (qintar fulful) után -, s ugyanennyi súlyt nyomott az egyik 120 Troyes font súlyú Algériában használt kantár is. Mindezek után úgy gondoljuk, hogy a 36 okkás kantárral vethető össze a brassói és a szebeni kanthner is. Igaz, mint említettük mindkét szó ugyanarra az alapszóra, a centenariusra vezethető vissza, amely elteijedt a német és a bizánci—arab nyelvterületen egyaránt. A 15—17. század folyamán Magyarországon és a Balkán északi részén a nyugateurópai és a bizánci—arab elemekkel átszőtt oszmanli kultúra találkozásának színterévé vált. A kanthner — kantar egybevetés ezen érintkezések egyik kuriózumszerű emlékét tárja fel: a két világ „öntudatlanságban lévő" azonos eredetű, de más úton fejlődött szavainak a találkozását. Mindebből természetesen nem következik, hogy a két mérték nagyságának meg kell egyeznie. Bizonyos esetekben azonban előfordult, hogy az azonos áruk mérésére szolgáló mértékeket megegyeztették egymással. Hogy ez megtörtént, a továbbiakban fogjuk bizonyítani. Mint említettük, mindkét mértékegység fűszer, rizs, gyapot — azaz levantei áruk mérésére szolgált. A fűszereket zsákokban forgalmazták, s nem valószínű, hogy a nagyban történő eladások esetében brassói vagy a szebeni piacokon ezeket felbontották és átcsomagolták.4 3 A két mértékegység megállapításához ártörténeti bizonyítékokat is felsorakoztathatunk. A brassói és szebeni számadáskönyvekből és vámnaplókból ismerjük egyes fűszerek — különösen a bors — árát. A gyurgyevói vámnaplóban szereplő árakkal való összehasonlítás révén fény derül arra is, hogy közvetítésből mekkora haszon adódott. 1515. július 18-án és 1516. december 24-én Vaszil havasalföldi kereskedő által hozott 10 kantár borsot kantáronként 1800 akcséval jegyezték be a gyurgyevói vámnaplóba.4 4 Ez a magyar királyságban használt aranyforint értékben 36 Frt-nak felel meg.4 5 1516. április 23-án egy kantár bors ára Brassóban 48 arany Frt volt.4 6 A két súly megegyezése esetén (számoljunk egyelőre 45 kg-al) a két ár közötti különbségből 33%-os haszonkulcs adódik. 56,114-56,716 kg-os kanthner esetében, ha Gyurgyevóban 36 okkás kantárt használtak, akkor csak három aranyforint nyeresége lenne a közvetítést lebonyolító kereskedőknek — Gyurgyevótól Brassóig. Véleményünk szerint ez olyan kis haszon, amely nem elég hajtóerő az általában nagy nyereséggel dolgozó fűszerkereskedelem folytatására. 4 2 Vlajinac, i. m. III. 355-356. 4 3 jPach Zsigmond Pál: Századok, 1978. i. m. 1018. 44 Istanbul Bajbakanlik Atsivi, Maliye No. 30. 4 5N. Beldiceanu: Les actes des premiers sultans. Paris, 1960. I., 175. 46. 4 6 Quellen zur Geschichte der Stadt Kronstadt, I. i. m. 214. p. Pár évből korábban is hasonló árakat jegyeztek be. uo. 176, 187. valamint a Rechnungen i. m. 314, 317-18, 315, 332, 334-337.
