Századok – 1983

KÖZLEMÉNYEK - Hóvári János: Az erdélyi kanthner és a balkáni kantár 1015

1018 HÓVÁRI JÁNOS milyen font, ill. milyen súlyú márka fontja volt érvényben. A 15—16. századi erdélyi súlymértékekről — így a brassóiakról és a szebeniekről is — alig vannak ismereteink. A kantár bizánci közvetítéssel került {Kevrqvapi) az arab nyelvbe (kantár)1

6

s arab közvetítéssel a törökbe.1 7

(A bizánci Kemrjvapi azonban egyértelműen a latin centendrius-ból eredeztethető.1

8

) Minden bizonnyal az arab nyelvből került vissza a neolatin nyelvekbe is. A balkáni nyelvekben az oszmán-török közvetítés révén terjedt el, s ezen nyelvekben török jövevényszó.19 A kantár arab közvetítéssel quintal alakban honosodott meg a spanyolban, a franciában és a portugálban, s cantaro alakban az olaszban.20

A quintal súlyok 46 és 58,75 kg között, a cantaro pedig 43,5 és 93 kg között váltakoztak. Az arab nyelvterületen használt kantár nagyobb változatosságot mutatott, mint a quintal és a cantaro. Ahogyan pfeffer (után) 1 groschen". i. m. 259. „Vonn ain kar pfeffer III. fl. XII groschen. Vonn ain zentenn pfeffer III fl. XII groschen". Lm. 261. Ez utóbbi adat lényeges lehet a kar, ill. karg nagyságának megállapításához, amely a Mediterráneumban használt cargo egyik közép-kelet-európai változata. Joannes Siebenlinder 1436. évi budai vectigaliumában is találkozunk a cargoval. „Item de uno Karig piperis bonos grossos quadraginta." Fejér Georgias: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. Buda, 1843. X, 8, 667. Kováts Ferenc, aki közli a Siebenlinder-tarifa szövegét, ismét az 1456/57. évi pozsonyi vámnapló feldolgozásakor a karg nagyságát nem tudja megállapítani. Kováts Ferenc: Nyugat-Magyarország áruforgalma a XV. században a pozsonyi harmincad könyv alapján. Történeti-Statisztikai tanulmány Bp. 1902. 212, 78-79. A budai jogkönyvben „So sehol untter dresig pfunten, dass ist eyn virtail centen nichten verkaufft werden." Mollay Károly: Das Ofner Stadtrecht. Eine Deutschsprachige Rechtssammlung des 15. Jahrhunderts aus Ungarn. (Bp.) 1959. 193. Jagelló Zsigmond lengyel herceg magyarországi kiadásairól készült feljegyzésekben pedig 1501-ben „pro quartali czathnar piperis XI flor. in moneta, quia czathnar in Ungaria continet centum et viginti libras". Divéky Adorján: Zsigmond lengyel herceg budai számadásai 1500-1502, 105. Történelmi Tár, 1914. 152. A 120 fontos felosztás azonban csak a budai mértékeket használó városokra lehetett igaz, de előfordulhat az is, hogy ott is csak a felosztásban. 16A. Barthélémy: Dictionnaire Arabe-Français. Dialectes de Syrie, Alep, Damas, Liban, Jerusalem. Paris, 1935. 17 Annak ellenére, hogy a legtöbb török szótárban szerepel az, hogy az oszmanli kantar a Koránban is előforduló (III, 12, 68) kintar-ból származik Л Th. Zenker: Dictionnaire turc-arabepersan. Leipzig, 1866. 710. W. Redhouse, Turk and English Lexicon Istanbul, 1921. 1476. A török nyelv arab jövevényszavaival foglalkozó M. Bittner: Der Einfluss des Arabischen und Persischen auf das Türkische. Sitzungberichte der kaiserlichen Akademie der Wissenschaften. Philosophisch-historische Classe. Wien, 1900.119. G. Meyer: Türkische Studien I., Die griechischen und romanischen Bestandteile im Wortschatze des Osmanisch-Türkischen. Sitzungsberichte der kaiserlichen Akademie der Wissenschaften, Philosopisch-historische Classe, I. Abhandlung, (CXXVIII.) Wien, 1893. 65. 1 'Du Cange: Glossarium ad scriptores mediae et infimae graecitatis. Lugduni, 1688. 634. 1 'Lásd a 32. számú jegyzetet. г°К. Lokotsch: Etymologisches Wörterbuch der europäischen (germanischen, romanischen und slavischen) Wörter orientalistischen Ursprung. Heidelberg, 1927. 94. W. Meyer-Lübke: Romanisches etymologisches Wörterbuch, Heidelberg, 1935. 382. A franciában a quintal az arab qintar-bó\ származik. A 13. század óta közismert. Mértékegység, de állandósult szókapcsolatokban is előfordul -charger au quintal. A cantal tsyentári: balance pouvant peser 50 kg. W. von Wartburg: Französisches Etymologisches Wörterbuch, Basel, 1967. 19. Band. Orientalia, 94. L. M. Devic: Dictionaire étymologique des mots français d'origine orientale. Amsterdam, 1876. reprint 1965. 87. Az olasz cantaro, Genovában cantá: antica misura di peso. С. Battisti-G. Alessio: Dizionario etimologico italiano. Firenze, 1950. 1., 726. A spanyol és a portugál quintalra.Ä. Dozy et W. H. Engelmann: Glossaire des Mots Espagnola et portugais dérivés de l'Arabe, Leyden, 1869. 327.