Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Hóvári János: Az erdélyi kanthner és a balkáni kantár 1015
AZ ERDÉLYI KANTHNER ÉS A BALKÁNI KANTÁR 1019 az utóbbiak az európai fontokhoz alkalmazkodtak, úgy a kantár az arab világban elterjedt alapsúlyhoz, a rati-hoz.21 Egy kantár általában 100 ratl-ot tett ki, ám a rati alapsúlyok is a legváltozatosabbak lehettek. A 14. századi itáliai kereskedő, Pegolotti által is ismert aleppói kantár az átszámítások szerint 227,5 és 229,6kg között mozgott,22 a szíriai kevesebb volt: 185-192,4 kg.2 3 Ismerünk 327,5 kg-os bagdadi és 233,376 kg-os baszrai kantárt.2 4 1722-ben a hormuzi kantár — valószínűleg a portugál uralom (1514-1622) hatásának köszönhetően - megegyezett a portugál quintal-lal (58,750 kg).2 5 Ehhez állt közel az Iránban használt 57 kg-os kantár, amely főleg a selyem mérésére szolgált.2 6 Algériában a századunkig használták a 120 Troyes fontot kitevő — főleg fűszerek mérésére használt - 44,79 kg-os kantárt és egy 180 troyes-i fontot kitevő, főleg fémek mérésére használt ún. „nagy kantár"-t, amely 67,18 kg volt.2 7 Egyiptomban a legváltozatosabb kantársúlyok fordultak elő. 1584-ből ismerünk 150 marseille-i fonttal egyező 61,189 kg-os kantárt.2 8 Uzzano - a Pegolottiéhoz hasonló „practica della mercaturá"-jában említ egy 318 velencei fonttal egyenlő, 95,8 kg-os egyiptomi kantárt.29 Pegolotti egy 257 genovai fonttal (81,4 kg) megegyező súlyúról is ad tudósítást.3 0 Gyakran említett és elteijedt volt a fűszerek és a gyapot mérésére használt - 128 libbre fiorentine-vel (43,456 kg), ill. 144 libbre sottili in Vinegia-val (43,38 kg), vagy egy angol utazó 1584-ből származó feljegyzése szerint: „The weight of Alexandria is called Pois Forfarine, which is a kintel in that place, which maketh at Marseils 109, li(bra) of Marseils weight" (44,4646 kg). Ezt a 45 kg felé közelítő kantárt olaszul „cantaro forfori"-nak, arabul „qintar folfoli"-nak nevezték, azaz a bors kantárjának.31 21 W. Hinz: Islamische Masse und Gewichte, umgerechnet ins metrische System. Handbuch der Orientalistik. Ergänzungsband 1. Heft, Leyden, 1955. i. m. 22 W. Hinz, i. m. 26. Ugyanannyi volt a 19. században is. L. С. Bleibtreu: Handbuch der Münz-, Mass- und Gewichtskunde, Stuttgart, 1863. 36-37. BalducciPegolotti: La practica della mercatura ed. by A. Evens. Cambridge, Massachusette, 1936. reprint New York, 1970. 68. 13Hinz, i. m. 26. 2 * Hinz, i. m. 26. 2'Hinz. i. m. 26-27. 26 Ali Qomi isztambuli kézirata szerint (Hs. Aya Sofya Nr. 3986, Bl. 132b.) egyenlő 30 männal (1 mann: 1,9 kg) idézi Hinz, i. m. 26. 2 ''Hinz, i. m. 27. Hakluyt Extra Series V. Glasgow, 1964. 271. 2 8Hinz, i. m. 25. 2 9 Idézi Hinz, i. m. 25. (Uzzano: La practica della mercatu ra, Lissabon/Lucca, 1766. 110.) 3 0 Hinz, i. m. 25. További kantár súlyokról Balducci Pegolotti i. m. 72-76. 31 Hakluyt: Extra Series Bd. V. Glasgow, 1904. 272. Uzzano: La practica della mercatura, Lissabon/Lucca 1766. 111. idézi Hinz i. m. 25.; E. Ashtor: La découverte de la voie maritime aux Indes et les prix des épices. Mélanges à l'honneur de Fernand Braudel, Toulouse, 1973.1. 31-38,;Pach Zsigmond Pál: Századokl978. i. m. 1017-1018.; A cantaro forfori azonosításához Pegolotti a következőket adta meg: Il cantar forfori d'Allessandria fae in Napoli libbre 120 in 122; Cantaro 1 (forfori) d'Allessandria fae in Salerno libbre 120 in 122; 72. p.; Il cantaro forfori d'Allessandria fae in Constantinapoli libbre 144 in 147 grosse, 73. p.; Cantoro 1 forfori d'Allessandria fae in Vinegia libbre 140 a peso sottile;74. p.; Cantaro 1 forfori d'Allessandria fae in Firenze libbre 103 (vagy 123); Cantaro 1 forfori fae in Pisa libbre 130; Cantaro d'Allessandria fae in Genova libbre 139; Cantaro 1 forfori d'Allessandria fae in Provenza cantaro 1 e routoli 3; 75. p.; Cantaro 1 forfori d'Allessandria fae in Fiera (Fiere di Campagne (Champagne) libbre 90; Cantaro 1 forfori d'Allessandria fae in Cipri routoli 19; 76. p. Hasonlóan bőséges adatokat ad az egyes cantaro súlyokról egy 15. századi velencei és firenzei
