Századok – 1983

KÖZLEMÉNYEK - Hóvári János: Az erdélyi kanthner és a balkáni kantár 1015

AZ ERDÉLYI KANTHNER ÉS A BALKÁNI KANTÁR 1017 A kanthner súlyának megállapítása sokáig azért nem tűnt problémának, mert a szaktudomány a mázsa szinonimájaként kezelte, s általában — a zentner nevéből következően — 100 fontos mázsával azonosította. A gazdaságtörténészek pedig csak azt kívánták eldönteni, hogy a budai vagy bécsi zentner, ill. mázsa volt-e érvényben a szász városokban. Francisc Pall 1956-ban írott cikkében arra a következtetésre jutott — Hóman Bálintra hivatkozva —, hogy a 120 fontos budai mázsát használták Erdélyben (58,929 — 58,864 kg). Ugyanott feltételezett egy száz török fontot kitevő mázsát is (63,695 kg).11 Samuil Goldenberg Nagyszeben kereskedelmét vizsgálva 100 bécsi fontra tette a Nagyszebenben használt mázsát (56,- kg) a 16. század második felében.12 Az egyes városokban használt mázsa súlyok és a kanthner súlyok alig vagy csak nagyon ritkán egyezhetnek meg, mivel mint említettük, mindegyik mértékegység más és más árufajta mérésére szolgált. Kutatásaimhoz Pach Zsigmond Pál A Levant e-kereskedelem erdélyi útvonala című tanulmánya adot alap-indíttatást. Ő hívta fel a figyelmet arra, hogy a kanthner kizárólag csak a keleti fűszerek, gyapot és rizs mérésére szolgált.13 így vizsgálódásunk leszűkülhetett ezen áruk mértékeinek vizsgálatára. Mivel az említett levantei árukat nyomon követhetjük a Balkánon és a Földközi-tenger keleti medencéjében, s az egyes régiókban használt mértékek vizsgálatával megtalálhatjuk azt a kantár súlyt is, amellyel az erdélyi kanthner összevethető. A fűszerek, gyapot és rizs mérésére szolgáló szebeni és brassói kanthenr etimológiailag a zanthner - zentner (amely a latin centenarius-ból eredeztethető) középfelnémet változata.1

4

Közismert volt a német nyelvterületen és a német alapítású közép-keleteurópai városokban.1

5

Alapegysége a font (pondus v. libra), amelyből ritka esetben tett csak 100 font egy zentnert. A fontok nagysága változott aszerint, hogy a városokban Századok (57-58) 1923 24, 123-257. és 305—326. Jakó i. m. Az erdélyi súlymértékek megállapítására F. Pall, S. Goldenberg és R. Manulescu tett kísérletet. F. Pali: Relatii comerciale dintre bra^pveni §i raguzani (eu documente inedite despre negotul linii ín anul 1578), Revista Archivelor, Seria Nouá, 1, 1958. 97-98. Manulescu i. m. 305. A román szakirodalomban a legjobb és egyetlen mértéktörténeti összefoglalás N. Stoicescu, Cum masurau strámosii metrologia medievalá pe teritoriul României. Bucuresti, 1971. 23-329. 11

Pali i. m. 98. Hóman Bálint: Magyar pénztörténet, 1000-1325, Bp. 1916. 118. 1 2Goldenberg i. m. 399. 13Pach Zsigmond Pál, Századok 1978. i. m. 1018. uö. The Transylvanian Route of Levantine Trade at the Turn of the 15th and 16th Centuries. Studia Historica Academiae Scientiarum Hungaricae. Bp. 1980,34-35. ,4F. Kluge: Etymologisches Wörterbuch der deutschen Sprache. Strassburg, 1894. 416. zentner - ein Gewicht von hundert Pfund. Kölnben: zinder, zintner, zinder. Bajor és osztrák területeken: centen, zenten, center, zenter. J. Grimm und W. Grimm: Deutsches Wörterbuch. Leipzig, 1956. 15, 638-39. Zentner: Gewichtseinheit, 50 kg, 100 Pfund. G. Wahrig: Das grosse deutsche Wörterbuch, Güterslon, 1967. 4087. A hollandban centenaar alakban honosodott meg. J. de Vries: Nederlands Etymologisch Woordenbock. Leiden, 1963. 99. A középkori latinságban elterjedet centenarium-m: D. Du Cange: Glossarium mediae et infimae latinitatis, Niort, 1883. 2, 262-63. Az egyes európai Zenterek (center) súlyáról: Ere к y Alfonz: Mérték-, súly- és pénzismeret, Székesfehérvár, 1881. Teljes felsorolás az egyes Zenter súlyokról: H. J. Alberti: Mass und Gewicht. Berlin, 1957. 385-387. 15

Többek között Magyarországon is. Sopronból 1460-ból „von erst, so die kramer kauffent I. centen pheffer per XXVIII tal. den." Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. II. rész. 6. kötet. Sopron, 1943. 214. Az 1483 és 1490 között kelt soproni harmincad tarifában pedig „IUI. tal