Századok – 1982
Tanulmányok - Makk Ferenc: III. Béla és Bizánc 33/I
III. BÉLA ÉS BIZÁNC 57 nápolyt.16 5 III. Béla közvetíteni igyekezett a két császár között, s mindkettőjükre nyomást gyakorolva1 66 elősegítette azt, hogy Frigyes és Iszaakiosz 1190 februárjában megkötötték az^adrianupoliszi békét. A bizánci főváros esetleges német kézre kerülése nyomán Magyarország a német-római birodalom harapófogójának fojtogató szorításába került volna. Természetesen III. Béla elsősorban ezt akarta elkerülni, de kétségtelen, hogy magatartása Bizánc érdekeit is szolgálta, hiszen a békekötés révén Konstantinápoly megmenekült a bukással fenyegető német támadás veszélyétől.167 Egyébként ez az esemény is mutatja, hogy az 1185 őszén létrejött magyar-bizánci szövetség Bizánc számára bizonyult előnyösebbnek. Az 1190-es évek elején a feudális magyar expanzív törekvések középpontjába Szerbia került. Fejedelmük, Nemanja István vezetésével a szerbek 1183 óta eredményes harcot folytattak a bizánciak ellen. 1183-ban III. Béla szövetségében támadták Bizáncot, 1189-ben pedig Barbarossa támogatását akarták megszerezni maguknak II. Iszaakiosz ellen. 1190-ben a szerbek a bolgárokkal fogtak össze, s mialatt a baszileusz Kisázsiában volt elfoglalva, a bolgár és a szerb seregek újabb és újabb területeket foglaltak el, melyek korábban bizánci fennhatóság alá tartoztak.1 68 Iszaakiosz először a bolgárok ellen fordult, de 1190-ben a berrhoéi csatában súlyos vereséget szenvedett.16 9 Ezután — talán 1191 őszén — a bizánci császár a szerbeket támadta meg, s a Morava mentén győzelmet aratott Nemanja serege felett. Közvetlenül a csata után került sor III. Béla és II. Iszaakiosz tárgyalásaira.170 Először Béla kereste fel - talán Plovdivban — Isza-,6SK. Zimmert: Der deutsch-byzantinische Konflikt vom Juli 1189 - bis Februar 1190. Byzantinische Zeitschrift, 1903. 49-65.; Áldásy: i. m. 59-60.; Guilland: i. m. 132-133.; Iszt. Viz. 341.; Brand: i. m. 92.; Ostrogorsky 1969. 429-430. '"Amikor III. Béla tudomást szerzett a keresztesek és a bizánciak közötti konfliktusról, azonnal hazarendelte a Frigyes szolgálatára bocsátott magyar segédcsapatot (G 295.). Ezzel nyilvánvalóan figyelmeztetni kívánta Barbarossát, hogy a keresztesek hátában levó' magyar uralkodót nyugtalanítják a keresztesek balkáni tettei. De a magyar király hamarosan levelet küldött II. Iszaakiosznak is, melyben felhívta a baszileusz figyelmét arra, hogy a keresztesekkel szemben tanúsított bizánci magatartás „rendkívül ártalmas és káros [Iszaakiosz] birodalma számára" (G 296.). 167 Erre ld. Zimmert.i. m. 70-76.; A. Heisenberg: Ungarn und Byzanz. A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság I. Osztályának Közleményei IV/3. Debrecen, 1928. 16Hóman 1939. 415.; Laurent: i. m. 119.; Moravcsik 1953. 92.; Guilland: i. m. 134.; Brand: i. m. 94., 183.; Ostrogorsky 1969.430. 168 Laurent: i. m. 121-122.; Guilland: i. m. 132-134.; Brand: i. m. 184.; Ostrogorsky 1969. 429-430. 169 N429-430. I70 N 434. - A thrákiai Berrhoé mellett elszenvedett bizánci vereség idejét illetően a szakirodalom 1190 mellett foglalt állást. A Morava folyó mentén aratott bizánci győzelem időpontja azonban rendkívül vitatott. Számos kutató 1190 őszére teszi az ütközet idejét, de igen nyomós érvek szólnak későbbi, így pl. 1191-es és 1192-es datálás mellett. Ld. pl. F. Cognasso: Partiti politici e lotte dinastiche in Bisanzio alla morte di Manuele Comneno. Reale Accademia delle scienze di Torino (1911-1912.). Torino, 1912. 274.; Deér: i. m. 159-160.; Laurent: i. m. 122.; Jirecek 1952. 157.; Moravcsik 1953. 92.; Guilland: i. m. 134-136.; CMH 247.; Brand: i. m. 93-94.; Ostrogorsky 1969. 431.; Izvori 154. 161. jegyz.; J. L. v. Dieten: Niketas Chômâtes. Erläuterungen zu den Reden und Briefen nebst einer Biographie. Supplementa Byzant'na 2. Berlin-New York, 1971. (továbbiakban: Dieten 1971.) 83-86.; Obolensky: i. m. 222.; Zlatarszki: i. m. III. 68., 75-76. - A Morava menti csata datálásától függ III. Béla és II. Iszaakiosz találkozásának időpontja. Számunkra 1191 ősze látszik a legmegalapozottabbnak.
