Századok – 1982
Tanulmányok - Magyar István Lénárd: „Quaestio bulgarica” (A kereszténység felvétele Bulgáriában) 839/V
856 MAGYAR ISTVÁN LÉNÁRD kicsoda közülük rangban a második.7 1 lehetséges-e. hogy a bolgárok saját pátriárkát kapjanak a bolgár egyház élére?7 2 A kérdések éle természetesen Bizánc ellen irányult, s Konstantinápoly egyházi jurisdictióját volt hivatott kétségbe vonni Kelet-Európa vonatkozásában. I. Miklós pápa válaszában ugyan általánosságban elismerte a pentarchia elvét, de határozottan tagadta Bizánc második helyét a pátriárkátusok sorában, mivel nem apostoli alapítású, és így csak a politikai körülmények számára kedvező alakulásának köszönheti létét és tekintélyét. A pátriárkátusokra vonatkozólag szélsőségesen római felfogásban válaszolja meg sorrendjüket: Róma. Alexandria, Antiochia, a negyedik helyen Konstantinápoly, majd Jeruzsálem. A pápa válaszainak magabiztosságát Illyricum visszatérése motiválta: ilyen hangnemben nemigen nyilatkoztak még Bizáncról. A helyzetet csak súlyosbította, hogy I. Miklós pápa egy sor bizánci szokást is elítélt levelében,7 3 nevetséges színben tüntetve fel azokat a bolgárok előtt. Félő volt. hogy ha mindez Bizáncnak is a tudomására jut. a következményei rendkívül súlyosak lesznek. I. Miklós pápa eddig csak a konstantinápolyi pátriárkái szék viszályába avatkozott bele. ezentúl szembetalálja magát egész Kelet kereszténységével. A szakítás ezután elkerülhetetlenné vált, s idő kérdése volt csupán, hogy mikor következik be a két egyházrész között, s a felelősség ezért igen nagy részben I. Miklóst is terheli. Az önálló bolgár pátriárkátus felállítására vonatkozólag a pápa kitérő választ ad, de egyúttal jogi perspektívát is mutat a bolgárok számára: Bulgária missziós terület lévén, még nem elég érett az állandó hierarchia megszervezésére. Addig is kénytelen beérni a latin misszió püspökeivel, de nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a jövőben érsek kerüljön a latin misszió munkássága során megszervezendő bolgár egyház élére. Eközben a latin misszió ügye a nyelvi, kommunikációs nehézségek ellenére is úgy látszik, hogy igen jól haladt, Formosusnak és társainak a tevékenysége olyan sikeresnek bizonyult Bulgáriában, hogy Borisz Rómától Formosus kinevezését kérte a megígért és felállítandó bolgár érseki szék betöltésére. Kérése azonban még korainak bizonyult: a Szentszék nem találta alkalmasnak az időt az állandó hierarchia felállítására Bulgáriában.7 4 3. A Photios-féle skizma A 866 novemberében a latin misszió megérkezésekor Bulgáriából kiutasított görög klérus részletesen beszámolt Konstantinápolyban Photios pátriárkának mindenről. Bizánc tudomást szerzett I. Miklós pápa „Responsa"-jának tartalmáról, s azonnal teljes joggal a keleti rítus elleni frontális támadásnak minősítette azt. Értesülhettek a latin misszionáriusok Bulgáriában használt módszereiről, a bizáncitól eltérő egyházi szokásaikról és gyakorlatukról. Mindez együtt óriási visszhangot váltott ki Bizáncban, különösen akkor, amikor Photios pátriárka igen ügyesen dogmatikai síkra terelte át a Konstantinápoly és Róma között a Bulgária (Illyricum) hovatartozásának kérdésében eredetileg kirobbant 7'Ibid. Cap. XCIII. 7 2 Ibid. Cap. LXXII. 73Ibid. Cap. LXXIII, Vö.: Cap. VI, LIV, LV, LVII, LXXVII, XCIV. 7 4 Liber Pontificalis (Anastasius Bibliothec.) op. cit.
