Századok – 1982
Tanulmányok - Lukács Lajos: Frigyesy és Garibaldi 1866–68-ben 689/IV
696 LUKÁCS LAJOS történet szokott háládatossággal fizetni . . ."'8 . Érthető, hogy Frigyesy azokkal tartott, azokat vallotta igaz barátainak, akik megértették demokratikus fogantatású gondolatait, politikai nézeteit, akik szolidaritást vállaltak Garibaldi küzdelmeivel. Nem véletlen, hogy a volturnói csatában fél lábát vesztett Dunyov Istvánhoz fűzték talán a legszorosabb szálak, neki öntötte ki legőszintébben gondolatait, vele váltott leveleket a győzelmek és tragikus megtántorodások kritikus pillanataiban. Voltak még magyar barátai a légióban is, melynek Frigyesy sohasem volt tagja, és akadtak megértő, sorsát figyelemmel kísérő emigránsok a légión kívül is. Figyelemre méltó szálak fűzték a Firenzében tartósabban letelepedett Pulszky Ferenchez és családjához, ahol Garibaldi és küzdelme tartós érdeklődés és rokonszenv tárgya volt.1 9 Kossuth egykori belső bizalmasa, aki 1861-ben éppen a Cavour-Garibaldi ellentét megítélése következtében lépett külön útra. nem volt és nem is lett garibaldista. Amit viszont vallott: sem III. Napóleonban, sem a tőle szorosan függő olasz monarchia kormányában nem lehet bízni a magyar függetlenség komoly megsegítése tekintetében. így jutott arra a jócskán kiélezett következtetésre: Garibaldi vagy Deák! Ha az előbbi közreműködésével nem sikerülne a magyar ügyet a kívánt vágányra terelni, a jövő a kiegyezés, Deák útja.20 Frigyesy és sokan elvbarátai körében, ha ezen következtetéssel nem is vállaltak közösséget, annyi bizonyos, hogy mindent megtettek annak érdekében, hogy a Pulszky-paradoxon első változata több legyen hiú reménykedésnél . . . Ebben az együttesben Pulszky sem nem kívánt, sem nem tudott a háttérben meghúzódó, tapasztalt jóakaró szerepénél többet vállalni. De Frigyesy tetteinek és eszméinek leghatékonyabb és kiapadhatatlan forrását magában Garibaldiban kell keresnünk, akinek személyi varázsa, következetes humanizmusa, természetes demokratizmusa és a népek egyetemes szabadságtörekvései iránt érzett áldozatkész szolidaritása volt a leghatékonyabb példa, melynek hatása korántsem szorítkozott Frigyesy és Garibaldi levélváltásaira, hiszen a közös harc és küzdelem vált e kapcsolatnak legtermékenyebb kovászává. Ebből a Garibaldihoz és eszméihez hű táborból kerültek ki továbbá Frigyesy legjobb olasz barátai is: Enrico Cairoli, Giacinto Bruzzesi, Giovanni Cadolini, Timoteo Riboli és nem utolsósorban maga Garibaldi fia, Menotti is. így Frigyesy állásfoglalása az 1866-os háború küszöbén egészen természetesen következett múltjából, küzdelmeiből, elvi elkötelezettségéből. Az 1866-os osztrákellenes háború kilátásai, Garibaldi felhívása vörösinges bajtársaihoz, Frigyesyt is azonnali cselekvésre készteti, amit világosan bizonyít 1866. június 4-én benyújtott kérése az olasz hadügyminisztériumhoz, melyben engedélyt kér arra, hogy Garibaldi önkéntes seregéhez csatlakozhasson.2 1 Úgy látszik, a kiéleződő háborús válság, a 1 'Frigyesy Dunyovnak, Torino, 1862. dec. 10. (О. L. Dunyov-iratok). 19 A Pulszky család és Garibaldi közötti kapcsolatra számos levélváltás utal az 1860-as évekből, melyeket az OSzK. Kézirattár Pulszky-irathagyatéka őriz, köztük több eredeti Garibaldi-kézirat. Pulszkynak Garibaldihoz intézett levelei olasz levéltári gyűjteményekben: Torino, 1861. júl. 1. (IRR. 48-44/1 ); aug. 25. Uo. 49-9/3.; szept. 24. (Uo. 48-44 2.); okt. 16. (MRM. Arch. Curatulo. 594/1966.); Pulszky Teréz levelei Garibaldihoz, Torino, 1861, júl. 1. (Uo. 594/1965.); Firenze, 1864. máj. 28. (Uo. 594/2258); Torino, 1862. jún. 13. (IRR. 268-25/1.). 20 Vö. Pulszky Ferenc : Életem és korom. I—II. Budapest, 1884. II. 307. és köv. 21 Frigyesy a firenzei hadosztály önkéntes csapattestérek tábornokához. Firenze, 1866. jún. 6. (AST. Minist, d. Guerra. Sez. Vol. 1866/636.); Mellette Menotti Garibaldi igazolása Frigyesy katonai múltjáról. Firenze, 1866. jún. 4. (Uo.).
