Századok – 1982
Tanulmányok - Lukács Lajos: Frigyesy és Garibaldi 1866–68-ben 689/IV
f FRIGYESY ÉS GARIBALDI 1866-67-BEN 697 katonai felkészülés sürgető érvei, no meg nem kevésbé Garibaldi fiának, Menotti Garibaldinak, valamint Fabrizi tábornoknak, a garibaldista önkéntesek vezérkari főnökének közbelépése, arra késztették Pettinengo hadügyminisztert, hogy már június 7-én pozitív választ adjon a hozzá beérkezett kérésre, melyet másnap Gibboné altábornagy is megerősített.2 2 így került Frigyesy Gusztáv a Menotti Garibaldi vezette 9. önkéntes ezredhez, melynek 2. zászlóalját bízták rá. Helyzete, szerepe 1866-ban, a magyar emigránsok számára adódó lehetőségektől sok tekintetben eltért, és voltaképpen bele is olvadt az olasz baloldal, a garibaldista önkéntesek általános működésébe. Míg a kormányzati vezetőkörökkel kapcsolatot kereső, azoktól pénzügyi és katonai segítséget sürgető és remélő vezető emigráns politikusok hol Firenzében, hol Berlinben, hol egymással látszólag kezet fogva, hol egymás törekvéseit keresztezve igyekeztek élni a Magyarország számára kedvező lehetőségeket ígérő helyzettel — e feladatok szolgálatába bocsátva az olaszországi magyar légióba tömörült emigránsokat éppen annyira, mint a háború folyamatában életre hívott poroszországi magyar légió önkénteseit is.2 3 Ami az utóbbi légiók tagjai számára voltaképpen a teljes passzivitásban tartással, illetve sikertelen és kockázatos, előkészítetlen fegyveres kísérletben történő részvétellel lett egyenlő. Mindehhez képest az az út, amelyet 1866-ban Frigyesy Gusztáv választott, ugyan korántsem volt kockázattól és kudarcoktól mentes, de lehetőséget adott a cselekvésre, az osztrákok elleni fegyveres harcban való részvételre, a monarchista olasz kormány felemás háborús részvételének bizonyos mértékű ellensúlyozására. Ha a La Marmora irányította olasz katonai vezetésen múlik, az 1866. június 24-i custozai katonai vereséget újabb osztrák sikerek követik, és Velence visszaszerzésének lehetősége távolabb került volna, mint valaha. Hiszen Albrecht főhercegnek, az itáliai osztrák haderő főparancsnokának szilárdan sikerült megtartani állásait a jól megerősített Veneto tartományi várnégyszögben, sőt egy offenzív ellenlökés feltételei is adva voltak.24 Hogy erre nem kerülhetett sor. ez már elsősorban a poroszokon múlt. akikMoltke vezetésével elárasztották Csehországot, és Königgrátznél július 3-án térdre kényszerítették az osztrák hadsereget.2 5 Ebben a különös katonai és politikai helyzetben Garibaldi önkénteseinek harckészségét, nagyfokú aktivitását és tapasztalatát La Marmora egyáltalában nem kívánta ott és úgy felhasználni, ahogy erre jobb mód és lehetőség adódott volna. Sőt az olasz politikai és katonai vezetés minden lehetőt elkövetett annak érdekében, hogy Garibaldit és önkénteseit elvonja a fő frontoktól, mellékhadszíntérre terelje, hogy erejüket ily módon felmorzsolja. Ahhoz a monarchia kormányának nem volt elég mersze — tartva a közvélemény hangulatától —, hogy eleve elutasítsa a garibaldista önkéntesek ajánlkozását, maradt tehát számára a másik mód: a felemás igénybevétel — mely azzal a következménnyel is járt, hogy a vörösingeseket kivonja az általános katonai kötelékekből, attól távol tartja, elszigeteli. így kerültek a garibaldista önkéntesek az alpesi frontra, a legnehezebb katonai terepre, Trentö határára, hogy a hivatalos seregek bal-2 2 Frigyesy őrnagy kinevezése az olasz önkéntes csapattest 9. ezredéhez. Firenze, 1866. jún. 7-8. N. 1105/47. (AST. Minist, d. Guerra. Sez. Vol. 1866/636.). 23 Vö. Kossuth Lajos iratai (Szerk. Helfy Ignác, Kossuth Ferenc). IV-XIII. Budapest, 1894-1911. VII. 31. és köv.;A. Kienast: Die Legion Klapka. Wien, 1900. 2 4 Vö. Piero Fieri: Storia militare del Risorgimento. Torino, 1962. 745. és köv. 2 5 Vö. W. Ríistow: Der Krieg von 1866. I. m. 106. és köv.
