Századok – 1982
Tanulmányok - Magyar István Lénárd: „Quaestio bulgarica” (A kereszténység felvétele Bulgáriában) 839/V
870 MAGYAR ISTVÁN LÉNÁRD iránt tudakozódik VIII. János, hogy hajlandó-e Borisz fogadni a pápa legátusát. Borisz, úgy látszik, határozott ígéret helyett megint csak ajándékot küldött Rómába. A pápa újabb levelében13 6 gyorsan megköszöni Borisz „figyelmességét", azonban mást vár tőle: térjen vissza Róma hűségére! Időközben lezajlott a Photios rehabilitációját és Bulgária egyházi hovatartozását eldöntő 879/80-as konstantinápolyi zsinat, amely megújult reményeket táplált VIII. János pápában a „quaestio bulgarica" végleges rendezésére. Elhárult a legnagyobb akadály a rendezés útjából: Konstantinápoly lemondott a bolgár egyházról. A pápa reményei azonban szertefoszlottak a bolgár fejedelem „állhatatosságán": 881/882 fordulóján újabb levélben fordul Boriszhoz,13 7 s aziránt érdeklődik nála, hogy a korábban megígért bolgár küldöttséget a bolgár egyházi kérdés rendezésére miért nem küldte el még Rómába? Utolsó levelében, melyet VIII. János Boriszhoz küldött,138 figyelmezteti a bolgár fejedelmet, hogy valamikor önként fordult Rómához, térjen hát oda önként vissza, s küldje el küldöttségét ennek érdekében Rómába. Borisz ezt a legutolsó pápai levelet már egyszerűen válaszra sem méltatta. Bulgária sorsáról Bulgária nélkül dönteni többé már nem lehetett . . -139 Bizánc és Róma viszályának eredményeképpen megszületett az első nemzeti egyház* a Balkánon, amely Bizánctól kiharcolta magának a lehetséges autonómia maximumát, s ezáltal mind Rómától, mind pedig Konstantinápolytól függetlenné válva élte a maga sajátos, külön életét, amely azonban még a továbbiakra nézve is bőségesen tartogatott meglepetéseket! Ezzel a befejezéssel ért véget Photios ügye is Bulgária vonatkozásában Konstantinápoly és Róma között. Ezzel azonban még korántsem ért véget a „quaestio bulgarica" szereplőinek egyéni tragédiája. Közülük VIII. János pápa távozott elsőként az élők sorából. Halála 882-ben — rokonai bestiális módon gyilkolták meg - a kezdetét jelenti elsőként a pápaság történelmében a pápaság tekintélye rohamos süllyedésének, a „saeculum obscurum" kezdetének. 885-ben Method halt meg, s tanítványainak hamarosan menekülniök kellett Moráviából és Pannóniából. 886-ban pedig meghalt I. Basileos, s fia, VI. (Bölcs) Leó követte őt a császári trónon. Rövidesen ezután a császár Photiost végleg száműzte a pátriárkái székéből, s öccsét, Stephanost ültette a helyébe. Az egykori tanítvány néhai tanítómesterét az örmény határ mellé egy monostorba száműzte, ott is halt meg Photios, ám Rómával mindvégig megtartotta az egyházi közösséget.140 Második skizmára tehát nem került sor Photios száműzetésekor Róma és Konstantinápoly között.14 1 De a „quaestio bulgarica" újabb fordulata sem váratott ezek után sokáig magára ... 136Ibid. op. cit. pp. 15824 _2б, 30-37, 159,_26 ;Ep. 198. 13 7 Ibid. op. cit. p. 2601 _з, 7-21 ; Ep. 298. 138 Ibid. op. cit. pp. 26627-29, 33—36» 2671 _29í Ep. 308. *A „nemzeti egyház" terminus itt még nem jelenti az autokefáliát, csupán bizonyos fokú, korlátozott autonómiát. Az autonómia tartalmának fokozatos bó'vülése, majd késó'bb pátriárkátussá emelkedése révén azonban kétségkívül ebbe az irányba mutat. 139 К Dvornik: op. cit. p. 48. 14 °F. Dvornik: The Photian Schism, op. cit. pp. 210-215. Chapter VII. F. Dvornik: Byzance et la primauté romaine, op. cit. p. 108. 14 T. Острогорски: McropHja Визант^е.стр. 237.
