Századok – 1982

Történeti irodalom - Basler Stephan–Becker Jakob: Kurze Geschichte der Apatiner Kirche und der Gemeinde Apatin (Ism.: Kőhegyi Mihály) 802/IV

802 TÖRTÉNETI IRODALOM szerkezetben elhelyezkedő életpályákkal, vagy alkotásokkal. Olyan szerkesztési eredményként, mely nemhogy tanulmányköteteknél, de még szintéziseknél is ritkán és nehezen érhető el. Gazdag és jelentős eredmények ezek egy fontos kor új szempontú kutatásában. Joggal tétetik fel a kérdést az olvasóval: számíthatunk-e a kutatások folytatására és eredményeik mielőbbi hasonló közzétételére? Nagy szükség lenne rá. Vörös Károly STEPHAN BASLER - JAKOB BECKER : KURZE GESCHICHTE DER APATINER KIRCHE UND DER GEMEINDE APATIN Donauschwäbisches Archiv, Reihe V: Apatiner Beiträge. Heft 16. Herausgegeben von Josef Volkmar Senz. Straubing, 1979. 115 1. AZ APATINI TEMPLOM ÉS KÖZSÉG RÖVID TÖRTÉNETE ANTON SELGRAD: KANONISCHE VISITATIONEN DER APATINER PFARREI IM XVIII. und XIX. JAHRHUNDERT (Donauschwäbisches Archiv, Reihe V: Apatiner Beiträge. Heft 17.) Straubing, 1979. 121 l. AZ APAT1NI PLÉBÁNIA 18-19. SZÁZADI CANONICA VISITATIÖ1 A dél-bácskai Apatin legkorábbi és legfontosabb kiinduló pontja volt Bácska 18. századi újratelepítésének. A Dunán érkező telepeseket itt rakták partra, és innen osztották el a kamara tisztviselői a közeli, majd egyre távolabbi településekre. E kulcsfontosságú hely templomának történetét írta meg a helybéli tisztelendő és tanító 1898-ban. A ma már könyvritkaságnak számító kötetecskét most offset eljárással újra kiadták. Az önmagában dicséretes vállalkozás egyetlen szépséghibája, hogy az eredeti gótbetűs szövegbe kézzel — ráadásul meglehetősen otrombán — hivatkozási számokat írtak, és utolsó oldalain latin betűkkel hozzák az új irodalmat, magyaráznak egyes fogalmakat. Kár volt ezt beleerőltetni a kötetbe, mert így amolyan felemás hasonmás-kiadás született. A két világháború közötti évtizedek hazai szakirodalmában mind nagyobb erővel előtérbe nyomuló településtörténeti kérdések sikeres megoldása szükségessé tette a településre ható természeti, társadalmi és kulturális tényezők széles körű vizsgálatát. A segédtudományok körébe bevont egyháztörténet számos esetben nyújtott segítséget általánosabban megfogalmazható gazdaságtörténeti kérdésekben. A szépen fejlődő tudományág lendülete azonban 1945 után megtört, sőt az 1950-es évektől kezdve - az ismert ideológiai merevség következtében — fokozatosan elsorvadt. Változás e téren csak az utóbbi években következett be. Egyházi forrásaink egyik legsokoldalúbb rétegét jelentik a Canonica Visitatiók, melyek ugyan a szóban forgó plébánia belső életére vonatkoznak elsősorban, de számos olyan kérdéscsoportot is tartalmaznak, melyek a falu egészének történetére nyújtanak - sokszor máshonnan meg sem szerezhető - felvilágosítást, jól értékesíthető és becses adatokat. Az apatini visitatiók szépen példázzák ezt. Sajnálatos módon éppen a falu újratelepítése körüli időkből hiányzanak a visitatiók, de 1763 után viszonylag teljes sorozattal rendelkezünk. (A hiányzó évekről nem lehet eldönteni, hogy visitatíó nem történt, vagy pedig az iratok vesztek el). Az egyes helységek templomai, legyenek azok külsőre bármilyen egyszerűek és művészileg jelentéktelenek, településtörténeti szempontból igen sok vonatkozást rejtenek magukban. Szépen látszik például a község lakóinak számszerű gyarapodása, hiszen az 1748-ban épült templomot 1798-ben már tetemesen meg kellett - valószínűleg oldalhajókkal -szélesíteni. A közösség, a telepítés után közvetlenül, iskolát épített, és kezdetben egy, majd két tanítót