Századok – 1982
Történeti irodalom - Roche; Daniel: Le Siécle des Lumiéres en province (Ism.: Mikes Tünde) 795/IV
795 TÖRTÉNETI IRODALOM A tanulmánykötet tudományos apparátusa mintaszerű. Jegyzetei pontosak és részletesek, a közölt irat-facsimilék, képek, statisztikai és egyéb kimutatások nemcsak szép kivitelűek, hanem instruktívak is. K. Balog János szerkesztő és a fél tucat lektor munkája elismerésre méltó. Mindent egybevetve, a Tanulmányok Tolna megye történetéből c. vállalkozás IX, kötete - az egyes tanulmányok közt természetszerűleg mutatkozó nívókülönbségek ellenére is - méltóképpen reprezentálja az illusztris sorozatot, és fokozza az érdeklődést a folytatás iránt. Bellér Béla DANIEL ROCHE: LE SIÈCLE DES LUMIÈRES EN PROVINCE Académies et académiciens provinciaux; 1680-1789 T. I—II; Mouton éd. Paris - La Haye, 1978. 394.1. A FELVILÁGOSODÁS ÉVSZÁZADA VIDÉKEN VIDÉKI AKADÉMIÁK ÉS AKADÉMIKUSOK; 1680-1789 A kétkötetes mű a felvilágosodás korának újszerűségét kutatja egy kultúrszociológiai közeg, az akadémiai mozgalom keretében. Mi teszi ezt lehetővé? Mindenekelőtt 32 vidéki nagyváros akadémiáinak igen gazdag és összefüggő, egymást kiegészítő levéltári anyaga, mely az egész országra érvényes következtetések levonására jogosít. Az időhatárok megvonása nem közömbös: a 17-18. század fordulójától - az európai gondolkodás változásának, első polgári „válságának" időszaka - a Konvent 1793-as dekrétumáig jut el, mely beszünteti (egy időre) a társaságok működését. De mi is voltaképpen egy akadémia? A görög eredetű szó a francia nyelvben a 16. század első fele óta jelen van. A nagy francia Enciklopédia 1751-ben megjelent első kötetének „akadémia" címszava az antik előzmények vázolása után így ír a korabeli intézményekről: „akadémiának hívják az irodalmárok („gens de lettres") olyan társaságát vagy társulását, melyet a művészetek és tudományok gyakorlására és előmenetelére alapítanak. Néhány szerző összetéveszti az akadémiát és az egyetemet . . . egy akadémiát nem a művészetek oktatására vagy gyakorlására szánnak, hanem, hogy azokból a tökéleteset nyújtsa. Nem diákokból, . . de különleges képességű személyekből áll, akik a közös eredmény érdekében közlik egymással gondolataikat és felfedezéseiket." Az Enciklopédia megkülönbözteti ezeket az akadémiákat az egyéb szakmai társaságoktól és főiskoláktól is. A Séguier-gyűjteményben található „Értekezés az akadémiákról" névtelen szerzője az akadémiai mozgalomban látta a század szellemét. Valóban. Az akadémiáknak az irodalmárok, tudósok világában („république des Iettres"-ben - a Roche által használt fogalom jelentése sem a 18. században nem volt, sem jelenleg nincs pontosan körülhatárolva - betöltött szerepe hozzájárul a felvilágosodás megszülető programjához. A folyamat kezdetben elég kialakulatlan. A baráti összejövetelek, világi szalonok, irodalmi társaságok és a már jóváhagyott, de egyszersmind e hatalom által ellenőrzött akadémiák között az átmenet szinte érezhetetlen. A hangsúly azon a találkozási lehetőségen van, mely lehetővé teszi az eszmecserét s az oktató egyetemekről egyre inkább kiszoruló tudományos munkát. Daniel Roche a vidéki akadémia-alapításoknak három nagy korszakát különbözteti meg. Az első a 17-18. század fordulója, a második az 1715-1760-ig terjedő időszak, s az utolsó a forradalmat megelőző három évtized. E három alapítási hullám között mennyiségbeli és minőségbeli eltérést érzékeltet. A baráti, szakmai társaságokból a 17. század első felében születnek meg az első akadémiák: 1635-ben az Académie Française, 1663-ban az Académie des inscriptions et belles-lettres, (irodalmi) 1666-ban pedig az Académie des sciences (természettudományi). Míg az elsőt Richelieu kezdeményezte, a másik kettő Colbert alapítása. (Sajnos, D. Roche ezeket az előzményeket nem ismerteti, pedig hasznos lenne a központi kormányzat erősítő szerepét hangsúlyozni.) A 17-18. század fordulója körül a vidéki akadémiák minden közös terv nélkül születnek és kapják meg kiváltságlevelüket; főként
