Századok – 1982
Közlemények - Varsányi Péter István: Nagykikinda és a Délvidék 1848 tavaszán 718/IV
734 VARSÁNYI PÉTER ISTVÁN - a fegyverben nem volt serét. A bíróság ezért a holttest ismételt megvizsgálását rendelte el, amelyre másnap kerítettek sort Hillscher főorvos és Vidra alorvos irányításával. Idézet a másodszorra készült látleletből: a korábban említett fej/sérülésen kívül „.. . valamilyen fegyverből származó és a bal kar felső részét ért lövésnek nyomai, amely valamilyen nagykaliberű fegyverből származott. . . találtatott. Ez a lövés a felső karba hatolt be, és több helyen belső és hátsó kari ereken végigfutott és a lágyrészekbe hatolt be . . . Nem tudjuk megállapítani, hogy a halált a lövés okozta-e, de ez a sérülés minden esetre nagyon súlyos, életveszélyesnek minősíthető". Ez elég volt ahhoz, hogy Vasa Stanojev vádlottat halálra ítéljék, s május 11-én ki is végezzék. „Miután pedig a 2-ik és 3-ik vasban álló Vasza és Láza Tomin testvérek gonosztettei a napnál világosabban nem derültek fel; fenyíttetésük végett a rendes törvény útjára utasíttatnak." A kikindai zavargás során kisebb vétséget elkövetők Szeged, Nagybecskerek és Nagykikinda börtöneibe kerültek, más részük testi fenyítéssel lakolt.8 s A frányovai „segélycsapat" vezetője, „egy kaputos" - ahogy a Pesti Hírlap írta - Jovan Rajkovié, volt jegyzőt a statárium értelmében szintén kivégezték; további „21 szereplő pedig Szegedi várban fenyítettvén".8 6 A kikindai igazságtevéssel párhuzamosan, vagy azt követően a zavargásoktól ugyancsak érintett vidékeken is megkezdődtek a bírósági eljárások. Ezek részleteire nem térünk ki, nemcsak azért, mert nem rendelkezünk olyan részletes jegyzőkönyvekkel, mint a kikindai esetében; hanem azért, mert annak taglalása eltér kitűzött feladatunktól. Most csupán néhány tipikusabb ítélet ismertetésére szorítkozunk. Ugyancsak sűrűn osztogatta elmarasztaló ítéleteit az óbecsei fenyítőszék. E Bács megyei helységben a bírák 190 befogott személy felett törtek pálcát, vagy ítélték őket rövidebb-hosszabb börtönre. 1848. május 30-án Pavle Antunovid főszolgabíró a következőket jelentette Csernovits Péter királyi biztosnak: „Az rögtön ítélő Bíróság Puskás máskép Csamangó Mihály Számadó Gulyást, Becse közlegelőjén elkövetett uton állás és fosztogatásért folyó hó 25-én felakasztá - nem külömben a Becsei lázítás s rombolás főtényezői közül Hódi Dávid Ferencz és Lesanov Téja Becsei lakosokat foljtí hó 29-én szinte felakasztatá." A 190 rab közül (s nem 272, ahogy a Pesti Hírlap közölte) 57 felett mondtak ki végítéletet, számos személyt még köröztettek. „Különben a rend és csend egész kerületben tökéletesen fen van tartva."87 Mint látható, a becsei kivégzettek közt két magyar is található. Puskás-Csamangó Mihály bűne az volt, hogy Becse és Tornyos közt egy fiútól erőszakkal elvett két lovat; a másik. Hódi Dávid Ferenc a kerületi ház lerombolásában,gyújtogatásban volt vétkes.8 8 A Bács megyei Sztanisics mezővárosban az uradalmi majorsági földek megszerzéséért indítottak mozgalmat a helyi földművesek. Rudics József főispán 1848. június 4-én jelentette Szabadkáról Csernovitsnak. hogy a megyében — mivel .... .a személy és vagyonbeli bátorság, számos erőszakos rablások, útonállások, gyújtogatások és földeknek erőszakos foglalásai által gyakrabbani veszélynek" vannak kitéve — mindenütt felállították a rögtönítélő bíróságokat. (Megjegyzem, hogy a megye egyik legnagyobb földbirtoko-8 5 Csernovits iratai 241. sz. 86 Ua. és P. H. 1848. 69. sz. (május 30.) 8 7 Ua. 242. sz. 8"P. H. id. száma
