Századok – 1982
Közlemények - Varsányi Péter István: Nagykikinda és a Délvidék 1848 tavaszán 718/IV
NAGYKIKINDA ÉS A DÉLVIDÉK 1848 TAVASZÁN 733 már többször említett Djordje Radak, aki - látva a „kiengedett szellem" engedetlenségét és pusztítását — sietett Szerbiába menekülni. Május 1-én Csernovits országos körözést rendelt el „ ... a nagykikindai néplázításba fő szerepet vitt Radák György" felkeresésére, azzal az utasítással, hogy „ ... megtaláltatása esetében őtet azonnal biztos őrizet alatt . . . Nagykikindára" kísérjék.8 0 A miniszterelnöki hivatalos közlésekből tudjuk, hogy „Radák György köröztetése iránt a szükséges rendeletek megtétettek" (május 16.).8 1 Az ügyből — hajszál híján — diplomáciai bonyodalom lett. Május 24-én Bécsből Pulszky Ferenc „állodalmi altitkár" elküldte Batthyánynak az „ausztriai állodalmi Kancellária" hivatalos levelét, amely „Radák György népizgató elfogatására vonatkozik".8 2 A miniszterelnök május 28-án herceg Esterházy Pál miniszterhez írt válaszából: „ . . . tettleg akadályoztassa meg, nehogy ... a magyar kormány részéről a dolog illy fekvésében, hol a politicai szökevények kiadatása Szerbiából megtagadtatik, az említett néplázítók ellenében olly eszközökhöz kelljen nyúlni, mik a török kormánnyali békés szomszédsággal s jó egyetértéssel összhangzásban lenni nem látszhatnának."8 3 Külön eljárást igényelt a kikindai rögtönítélő bíróság részéről Vazul Pop, román származású huszár közvitéz meggyilkolásának ügye. A futárszolgálatot teljesítő közkatona — teljesen értelmetlen és indokolatlan — megölésének bűnével hárman álltak a bíróság előtt: Vasa Stanojev, Vasa Tomin és Laza Tomin. A vád tárgyát képező események összefoglalására álljon itt a jegyzőkönyv egyik fontos része, a „történet leírása": „Múlt April hó 24-én estende — vagy is a Nagy Kikindai lázadás napján történt, hogy Pap Vazul hannoverai huszár ezred közvitéze ordonántzként levéllel a Nagy Kikindán fekvő századhoz jővén, midőn Sztanojev Vasza háza előtt lassan elléptetne, a nevezett suhancz fegyverre kapva, orozva reá lőtt; s bal karját . . . meg sérté; ezen a katona megijedve, lovával visszafordult; de alig harmadik házhoz érve, egy rakás földre lovárol leesvén, lova elszaladt; a szerencsétlent pedig Tomin Láza és Tomin Vásza testvérek, kiknek 3-ik testvére a lázzongás alatt miután a katonákat kiverték, s a rablás megindult, s több házakat kirablottak, a század szabó műhelyét is megtámadni akarták, az ott varró katonai szabók által serét hiánya miatt, gombokkal töltött, és a lázongók közé irányzott lövés után elesett, és még akkor is halva a házban feküdt; - és a lövő Sztanojev Vásza által agyon veretett; nyíltan mondva embert emberért, a feleletet magokra veendik; a huszár testét Tomin Láza és Vásza a kerten keresztül egy tóba veték. hol egy magyar által harmad napra feltaláltatott."84 A halottról május S-én egy Vidra nevű sebész alorvos készített látleletet. Akkor elsősorban az elhunyt katona fejsérülésére irányult a vizsgálat, amit a „Visum et Repertum" kiállítója így summázott: „ ... a fenti sérülések már magukban elegendőknek mutatkoznának az azonnali halál előidézésére, ezáltal ezeket a sérüléséket a feltétlenül halált okozó sérülések közé kell sorolnunk." Kihallgatása során Sztanojev tagadta, hogy (az egyébként a kerületi magazinból néhány órája zsákmányolt) fegyvere okozta volna a katona halálát, mivel - állítása szerint 80 1. A. Subotica, 4. A. 93. pol. 1848/1. 1242. doboz 8 ' OL Filmtár 1848. 3825. 3. cím 1099. sz.; P. H. 1848. 57. &z.;Pap Dénes Okmánytár I. 134. 82 OL Filmtár 1848. Min. e. 3825. 3. cím 795. sz. 8 3 Ua. 796. sz. 84 AV. Torontalska zup. 1848. 136. doboz 2976. sz. 7 Századok 1982/4
