Századok – 1982

Közlemények - Varsányi Péter István: Nagykikinda és a Délvidék 1848 tavaszán 718/IV

NAGYKIKINDA ÉS A DÉLVIDÉK 1848 TAVASZÁN 727 Szegeden állomásozó 52. Ferencz Károly „magyar ezredbeli zászlóaljjal! felcserélésére felhatalmaztatik".4 6 A katonai akcióra április 29-én került sor. Kiss Emő ostromgyűrűt vont a város köré, a nyomaték kedvéért ágyúit is felsorakoztatta. „A kikindaiak a béke fehér lobogójával jöttek a tábor elébe, s kinyilatkoztaták, hogy főispánunk minden rendelkezése és parancsa előtt fejet hajtanak, s hálájukat nyilváníták megszabadításukért."4 7

Karácsonyi főispán a lakosság kezében lévő fegyverek összeszedését és a táborba szállítását rendelte el, ami néhány óra alatt megtörtént. A katonaság csak ezek után vonult be Nagykikindára, s velük érkezett meg a kinevezett kormánybiztos, Csernovits Péter is, aki először a „legszigorúbb rögtönítéletet" hirdette ki. (A karlócai szerb nemzeti bizottmány ezt az aktust a következőképp kommentálta: „ . . . nemcsak hogy a lefegyverzést elrendelték, hanem azt is, hogy a magyar lovakat a szerb templomba kössék és a szerb iskolákból kaszárnyát is csináljanak ... Testvérek, ilyen az a szabadság, mely alatt csak magyarok lehetünk!"48

Csernovits június 9-én kelt levelében arra szólította fel a kikindai kerületi tanácsot, hogy a „Kárloviczi népcsoportot . . . ezen helytelenségről világosítsák fel".)4

9 A kikindai eseményekre vonatkozóan eltérő a kortársak s a történészek értékelése. Samarjai Károly véleménye: a „ ... a kikindaiak nem szabadságért lázadtak föl, ők a legalábbvaló szolgáknál dühösebben raboltak, a lopást és rablást tartották szabadságnak."50

Lőrinc Péter szerint „ ... valószínűleg az első proletár hatalom volt Vajdaság területén" a kikindai véres négy nap.s 1

A mi véleményünk talán a kortárs, a kikindai Gödi Károlyéhoz áll közelebb (habár a jelzőkkel néhol vitatkozunk is). Gödi elismeri, hogy a zavargás kiváltója a „földosztás szerencsétlen eszméje" volt, amit Radakék felhasználtak „nemzetiségi czéluk elérésére". Az is igaz, hogy ahol abban az időben népmozgalom volt, ott a felkelők földet kívántak. „Ezen gyönge oldalát a tömegnek ismervén a lázítók, földet ígértek; és míg a bujtogatok nemzetiségre, a nagy tömeg materiális nyereségre törekedett: a czélbavett forradalom rablássá fajult."5

2 A nagykikindai zavargásokkal párhuzamosan fel-fellángoló agrármegmozdulások indítóokai közt szociális motívumot éppúgy találunk, mint nemzetiségi színezetűt. Miután a moholi, óbecsei, bácsföldvári események részletes leírása, elemzése korábban ugyancsak megtörtént,5

3

mi csak néhány jelenségre szeretnénk a figyelmet irányítani, azokhoz megjegyzést fűzni. 46

Magyar Országos Levéltár, Filmtár 1848. 3825. 3. cím 1099. sz.; P. H. 1848. 57. sz. (május 16). Az elhelyzett katonaság súlyos terhet jelenthetett a későbbiekben Kikinda számára. Idézet egy beadványból, melyet Csernovits Péterhez írtak 1848. június 19-én: „Kitartási költség olly annyira növekedett, hogy nem csak a N Kikindai község, de a kerület pénztára is telyesen kiüresedett . . . Mindezek olly leverőleg hatnak a NKikindai közönségre, hogy a lakosság többsége . . . minden vagyonait felemésztő perczet aggasztólag sejdít" (Csernovits iratai a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium könyvtárában - a továbbiakban: Csernovits iratai - 434. sz.) 4 ''Samarjai Károly tudósítása Kikindáról április 30-án. P. H. 1848. 47. sz. (május 4.) 4 * Thim J.: i. m. II. 306. 4 ' Csernovits iratai. „Kivonatja az országos belcsend helyreállítására kirendelt Teljhatalmú Kir. Biztossághoz intézett s ez által hivatalosan kibocsátott Irományoknak" 276. sz. 50

P. H. id. cikke 51

1. m. 59. S2

P. H. 1848. 49. sz. (május 6.) s 3

Thim J.: i. m.1.71— 72.; Trencsény Károly: Az óbecsei lázadás. В ács - Bodrog vm. történelmi társulat évkönyve, 1912. XXVI. évf. 95.; Sziebenburger Károly: Az 1848-ik évi moholi zavargás.