Századok – 1982
Közlemények - Varsányi Péter István: Nagykikinda és a Délvidék 1848 tavaszán 718/IV
728 VARSÁNYI PÉTER ISTVÁN Először is nem látunk szoros összefüggést a kikindai események és az ugyancsak kiváltságos tiszai kerületben történtek között. E megmozdulások indokai az adott település — már korábban is kitapintható — társadalmi ellentéteiben fedezhetők fel. Moholon „ . . .a járásból elszakasztott és haszonbérbe adott földek" újraosztását követelte a szerb lakosság (a mozgalomnak itt volt szerb nemzeti jellege is, amennyiben a magyar nyelven vezetett anyakönyvek elégetését indítványozták).5 4 A legnagyobb méretű megmozdulás (Óbecse, 1848. április 26-28.) is paraszti követelésekből nőtt és terebélyesedett ki, s itt is a rabok kieresztésével fajult értelmetlen pusztítássá.5 5 Amit feltétlenül figyelemre méltónak tartunk, az az, hogy az itteni parasztok követelései egyfajta földközösségi hagyományokhoz való kötődés jegyeit viselték magukon.5 6 Noéi Kekid jegyző 1848. május 2-án kelt beadványában idézi Proko Duldan és Rado Baólin kijelentését: „ . . . addig Óbetsén nem lesz béke, még lánczot nem húznak - az az még földet nem osszanak — és akkor nem kell nékünk sem patról sem pedig Urak, mert mind egyik egy forma mennyiségű földdel fog bírni.. ."s 7 Benkő József takácsmester például az „igazság keresésére" ment a kerületi tanács házába (ez pontosabban az eredeti kiváltságos levél felolvastatását jelentette volna). A vizsgálóbíró azon kérdésére, hogy ki biztatta őt arra, hogy „az igazságot az udvaron" keresse, a takácsmester egyenes válasza: „A magam szegénysége." Ő említi azt is, hogy Óbecsén olyan szemlélet is terjedt — s ez bizonyos értelemben eltért a kor szokványos felfogásától —, hogy „már most egy a magyar a rácczal".58 Tejo Suvaóarov szintén a földek egyenlő felosztását kívánta, „ ... ha mindjárt az ő hat láncz földéből is egy vagy két lánczot elvesznek" (Joco Éivkovid tanúvallomása). Ez a gondolat, eszme részleteiben bontakozik ki Lazo ^ivkovié tanúskodásában: „. . . Szuvatsarov Tejó azt mondá: ha azt akarják, hogy mindnyájan katonák legyünk, és fegyver szolgálatot tegyünk, tehát osszák fel a földeket egyaránt, mert az nem igazságos, hogy a kinek egy gyermeke sints, példájul Csókits György és Báró Jóvits Uraknak gyermekük nem lévén, katonát nem adnak, és még is annyi földdel birnak, az ő részéről nem bánja, ha mindjárt a hat láncz földéből egy vagy két lánczot el is vesznek, csakhogy a föld egyaránt osztassák fel".5 9 (A földosztás követelése más vádlottnál is szóba került. Danilo Stefanovic vallotta a bíróság előtt: „örömest katonáskodnék: ha az itt Betsén lévő gazdátlan földekből nekem is osztanának".6 0 ) Tejo Suvaéarov valóban nem tartozott a Szabadkai Hírlap, 1890. 30. sz. Újabban: Dr. Lazar Rákié: Stari Beíej revolucionarne 1848-1849. godine (Öbecse az 1848-1849-es forradalmi esztendőkben) Zbornik za istoriju 16. Matica Srpska 1977. 87-108. 54 AV. Backo-Bodroska zup. (Bács-Bodrog megye) 1848. 1620. doboz 7/17. sz. "Esztergomy Antal választmányi elnök 1848. április 30-án hét rablásért, erőszakosságért, lopásért elítélt, s a zavargások alatt kiengedett személyt említ, akik közül hat magyar és egy szerb származású volt. Vö. AV. Backo-Bodroska zup. 1848. 2. 64/1848. sz. "Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy van olyan vélemény, amely e jelenségben nem látja a földközösségi hagyományokhoz kötődés jegyeit. Varga János szerint a közföldeket osztották időnként fel lánccal (a lánc szinte az egész Délvidéken területi mértékegységet is jelentett, éppen az osztás módja után); pusztán szokásról van szó, amely azonban nemcsak Kikindán dívott. 5 7 AV Backo-Bodroska ïup. 1848. 1620. doboz 10/17 sz. "Uo. 4/17. és és 5/17. sz. 5'Djordje Cokic kerületi elnök volt Óbecsén. Stcvan Joviii ny. vezérőrnagy óbecsei birtokos volt. fi 0 AV. Backo-Bodroska zup. 1848. 1620. doboz 21. sz.
