Századok – 1982
Tanulmányok - Nagy László: Erdély és a tizenötéves háború 639/IV
ERDÉLY ÉS A TIZENÖTÉVES HÁBORÚ 671 Zsigmond „szűz felesége", Mária Krisztierna Habsburg-főhercegnő nevében kormányozták az országot. A lemondást megbánó Zsigmond azonban nyáron váratlanul visszatért Erdélybe, s a császári biztosoktól megsértett Bocskai István segítségével újból kezébe vette a fejedelmi jogkör gyakorlását.2 2 8 Jóllehet, visszafogadását a tisztségeitől megfosztott Bocskai István erőszakolta ki,2 2 9 de erősen közrejátszott abban az a momentum is, hogy a háború sikeres befejezésében csalódott fejedelem hajlandónak mutatkozott a „régi állapotok" - vagyis a török vazallusság - visszaállítására2 30 . Úgy tűnt, hogy a korábbi „háborús" vagy „németes párt" egy része is osztja Zsigmond nézeteit. Egy öreg katona — a személyében Zsigmondtól megbántott Király György váradi kapitány2 3 1 - azonban ellentmondott, és Váradot a hozzá tartozó Partiummal elszakította a Báthoryt visszafogadó Erdélytől, megtartva azt továbbra is Habsburg-fennhatóság alatt. E nem várt fordulat halomra döntötte az elképzeléseket, és polarizálta a visszatért fejedelem táborát. A nagyrészt a Partiumban birtokos Bocskai ugyancsak nehéz helyzetbe kerülve, újabb lemondásra ösztönözte unokaöccsét. Várad ugyanis császári segítséggel kivédte a török 1598-as támadását, és így a Partium továbbra is a Habsburg-uralom alatt maradt. Emiatt a volt váradi főkapitány csakis úgy tarthatta meg az itteni és az erdélyi birtokait, ha az egész terület egy uralom alá kerül.232 Erdély sorsának alakulását természetesen nem Bocskai magánérdekei határozták meg, hanem ennél sokkal nagyobb és bonyolultabb erőtényezők. Ezt tükrözik az elkövetkező évek politikai eseményei. Báthory Zsigmond, aki habozott a Habsburg-udvarral való szakítás és a török függés elismerése kérdésében, úgy akart a felelősségtől szabadulni, hogy 1599 elején unokatestvére, András bíboros kezére játszotta a fejedelmi széket. Maga pedig - bizonyos évi tartásdíj biztosítása után — inkognitóban Lengyelországba ment.233 A török feltételesen elismerte az új fejedelmet, de megfelelő katonai támogatást nem tudott nyújtani neki.2 3 4 Ugyanakkor az újabb erdélyi politikai fordulattal veszélyes helyzetbe került Mihai Viteazul havasalföldi uralkodó, a Habsburg-udvar ösztönzésére, fegyverrel megdöntötte Báthory András hatalmát, és maga állt Erdély élére. A török elleni háború eme utolsó .keresztes lovag"-jának hatalomra kerülése bizonyos belső zavarokon túl a háború folytatását jelentette az erdélyieknek, amit már egyre kevesebben akartak. A nemesség ezért, fondorlattal élve, a Mihaijal való együttműködésre utasított Basta császári tábornagyot Erdély új ura ellen fordította. 1600 nyarán együttes erővel megdöntötték Mihai hatalmát, aki ügye tisztázására a prágai udvarba ment.2 3 5 Az erdélyi uralkodó 22 "Erről részletesen ld. Szilágyi S.: Egy nő a trónon (Rajzok és tanulmányok, I. k.) 93-124., továbbá EOE IV. k. 28-34. és Kővári LA. m. IV. k. 73. Vö.: Trócsányi Zs. : i. m. (1976.) 161. 2 2 'EOE IV. k. 227-228. Újabban a problémáról Nagy L. : Bocskai István a hadak élén. 65 -72. 2 3 3 Szamosközy l: i. m. (1977.) 124-126. 2 31 Király György megbántását 1. Kultsár I. : i. m. 84-85. 2 3 2 Szamosközy I. : i. m. (1977.) 126 151. Redern császári ezredes jelentéseit Id.: TT 1878. Bő anyagot tartalmaz e témára Veress E. : Basta György hadvezér levelezése és iratai. 1. k. 43- 120. 2 3 3 Szamosközy I. A. m. (1977). 161 -164. 2 3 4 L. Szilágyi S. : Báthory Endre fejedelem és bíbomok bukása 1599-ben. Bp.. 1880. 2 3 s Mihai Viteazul erdélyi tevékenységéről legrészletesebb magyar nyelvű feldolgozás Szádeczky L. : Mihály havasalföldi vajda Erdélyben 1599-1601. Bp.. 1882. és uő: Erdély és Mihály vajda története 1595-1601. Temesvár, 1893. Mindkét munka elfogult szemléletet tükröző. Jóval objektívebben értékeli Mihai tevékenységét Makkai László a felszabadulás után megjelent munkájában. 2*