Századok – 1982
Tanulmányok - Nagy László: Erdély és a tizenötéves háború 639/IV
672 NAGY LÁSZLÓ osztály ezt követően a rászedett Bastát „kibeszélte" az országból, és visszahívta a fejedelmi trónra a portától támogatott Báthory Zsigmondot.2 3 6 — A Habsburg-udvar természetesen nem nyugodott bele Erdély újabb elvesztésébe, hiszen az maga után vonta volna Havasalföld és Moldva kiesését is a törökellenes szövetségből. Ennek megakadályozására Bastát és Mihait haddal indította Zsigmond uralmának megdöntésére. 1601 nyarán a goroszlói csatában a két vezér vereséget is mért a fejedelem hadára. Ezt követően Basta, különböző indítékoktól vezérelve, meggyilkoltatta a török elleni küzdelem kiváló katonáját Mihai Viteazult,2 3 7 és Erdélyben császári katonai kormányzatot vezetett be. A háborúba beleunt erdélyi nemesség Basta kormányzását — s ezen keresztül a Habsburg-uralmat — éppoly kevéssé akarta, mint Mihaiét. Akik nem törődtek bele az új helyzetbe, azok folytatták a harcot. 1602 nyaráig Báthory Zsigmond vezetése alatt, majd amikor az ismét lemondva a császár javára, elhagyta az országot2 3 8 , Székely Mózes vezetésével, török segélyerőkkel küzdöttek tovább.2 3 9 Az 1603-as átmeneti sikerek után Székely döntő vereséget szenvedett, és maga is holtan maradt a csatatéren. Erre a Habsburg-ellenes tábor tagjai vagy meghódoltak Bastának, vagy török földre emigráltak.24 0 Az ezután következő időszakot ,J3asta korának" nevezik, még azt követően is, hogy a tábornagy 1604 tavaszán elhagyta a fejedelemséget, és oda többé nem tért vissza.241 Mind a kortási, mind a későbbi irodalom olyan mélypontnak értékeli ezeket az éveket, amelyet teljes lét- és vagyoni bizonytalanság, és szinte hihetetlen nyomor jellemzett.2 42 A szörnyűségek ódiumát elsősorban Bastára hárítják, mondván, ő nemcsak eltűrte a katonák kilengéseit, de még buzdította is őket ilyenekre, hogy ezzel megtörje az erdélyi nemesség ellenállóerejét.2 4 3 Ilyen vádak nyomán vált a magyar história egyik leghírhedtebb alakjává Giorgio di Basta tábornagy, „aranysarkantyús lovag", e korszaknak nemcsak tehetséges hadvezére, de jeles hadtudományi írója is.244 Az egykorú források elemző átvizsgálása azonban azt sugallja, hogy a vádak többsége a törökföldi emigránsokamelyben többek között a törökellenes harc „keresztes /ova^'-jának nevezi őt: Magyar -román közös múlt. Bp., 1948. 107. Borsos Tamás szerint 1600-ban Mihai és Basta tervezett közös akció Gyula, Szolnok és Temesvár visszavételét ígérte-, i. m. 49. A nemesség „kiirtásá"-nak vádjáról ld. Veress E. Basta György hadvezér levelezése és iratai, I. k. 408.. továbbá MHHS VII. к. IX. o. 236 Borsos T. : i. m. 50. Vö.: Trócsányi Zs. : i. m. (1976). 190. 2 3 'Erről legújabban ld. Nagy L. : Egy hajdani politikai gyilkosság. IPM 1981. 4. sz. 2 3 8 E harcokra mindmáig kiaknázatlan adatokat tartalmaz Veress E. : Basta György hadvezér levelezése és iratai I —II. k. 2 39 L. Borsos T. : i. m. 53-54. 240 Az id. mellett 1. Nagy J. : Székely Mózes. SZ 1969.. vagy KŰSS M. : Székely Mózes erdélyi fejedelem. Bp.. 1897. 241 Ld. Kővári L.: i. m. IV. k. 148. Vö.:Makkai L.: i. m. (1944.) 331-333. 2 4 2 Ld. pl. EnyediPál énekét az erdélyi veszedelmekről: ETA I. k. 187-188. 2 43 Ld. erről többek között Szamosközy I. : i. m. (1977). 420-428. 2 44 Basta György (1544-1607) császári tábornagy életére ld. C. Spontoni: História della Transilvania. Velence. 1683. Veress E. : Basta György hadvezér levelei és iratai, I—II. k. bevezetésében. A tábornagy hadtudományi munkái, „II mastro di campo generale" és „II Governa delle cavallerie leggiera" másfél századon át több kiadást megértek. Jól ismerte és használta azokat többek között Zrínyi Miklós is.
