Századok – 1982

Tanulmányok - Ránki György: Az angol ipari forradalom kérdéséhez 539/III

554 RÁNKI GYÖRGY A vasút korszakalkotó találmány volt, mely bizonyos értelemben az ipari forrada­lom technikai feltételeit megváltoztatva, egészen új korszakot nyit a 19. század gazdasági fejlődésében. Sajátos módon azonban az angol ipari forradalom jórészt még a vasút nélkül zajlott, a vasút, a közlekedés forradalma, sokkal inkább a nyugat-európai kontinens gazdasági átalakulásához kapcsolódik. Azon újítások sora, melyek az ipari forradalom technikai oldalát képezik, természetesen távolról sem korlátozódtak csupán a fő ipar­ágakra. A vegyészeti ipartól az élelmiszeriparig, a papíripartól a nyomdaiparig még hosszan sorolhatnánk az alapvető újításokat (ilyen volt például a szódagyártás, mely Leblanc nevéhez fűződik, és megalapozta a nagyipari kémiai alapanyaggyártást), a gáz­gyártás, mely a világító gáz alkalmazása szempontjából volt lényeges, és lehetővé tette, hogy a munkaidőt most már korlátlanul meghosszabítsák. (1806-ban az első textilgyárat világítja meg, 1814-ben már utcai világításra is alkalmazzák.) A répacukor előállítása, sőt a konzervipar kezdetei is ide nyúlnak vissza. A papír­gyártás is ekkor függetlenedik a rongytól, és válik a fa a papír alapanyagává. Papírra pedig egyre nagyobb szükség volt, hiszen megindult a nyomás gépesítése, és 1814. november 29-én a londoni Timest már gyorssajtón nyomtatták. Egészében az újítások bősége és nagy változatossága végül mégis három alapvető elvre volt visszavezethető: a) „az emberi erő és ügyesség helyettesítése gyors, pontos, rendszeres és fáradhatat­lan gépekkel", b) „az élő energiaforrások élettelen forrásokkal való helyettesítése, a hőnek munka­energiává változtatása", c) „új és bőséges nyersanyagfonások felfedezése".2 0 Marx szerint a termelési mód forradalmasítása a manufaktúrában a munkaerőnél, a nagyiparban a munkaeszköznél kezdődik. A gépet tekintette az ipari forradalom kiinduló­pontjának, mely a meghajtógépből, az átviteli szerkezetből s a szerszám- és munkagépből áll. A gép helyettesíti az egyetlen szerszámot kezelő munkást olyan szerkezettel, mely most ugyanolyan vagy hasonló szerkezetek egész tömegével dolgozik egyszerre.21 A sok azonos gép kooperációját hamarosan azonban egy sokkal termelékenyebb szisztéma, a géprendszer váltja fel. „A géprendszer lehetővé teszi, hogy a munkafolyamat lépcsőszerűen összefüggő műveletek sorává váljék, melyeket egy sor különböző, de egymással kiegészítő gép végez el. Ebből következik, hogy kialakul egy olyan objektív termelési szervezet, melyet a munkás készen kap, s egy ilyen szervezet csak a közvetlenül társadalmasított, vagyis közös munka révén működik. A munkafolyamat kooperatív jellege tehát most olyan technikai szükségességgé válik, melyet maga a munka természete ír elő."22 Mindez azonban már nem más, mint a modern nagyipar bázisának, a gyár­rendszernek az alapja. „A manufaktúrában és a kézművesiparban a szerszám szolgál a munkásnak, a gyárban a munkás a gép szolgája. Ott ő mozgatja a munkaeszközt, itt neki keh követnie az eszköz mozgását. A manufaktúrában a munkások eleven gépezet tagjait alkotják. A 20 D. S. Landes: The unbound Prometheus Technological Change and Indsutrial Development in Western Europe from 1750 to the Present. Cambridge, 1969. 91. '1 Marx: Tőke 1.404. 2 2 Marx: Tőke I. 403.

Next

/
Oldalképek
Tartalom