Századok – 1982
Tanulmányok - Hahn István: Külkereskedelem és külpolitika az archaikus Hellaszban 460/III
KÜLKERESKEDELEM ÉS KÜLPOLITIKA AZ ARCHAIKUS HELLASZBAN 479 rnény számos bizonytalansági tényező teszi nehézzé. Ha pl. a régészeti adatok alapján annyit tudunk megállapítani, hogy az etruriai városok leletanyagában 520—450 között az athéni kerámia van túlsúlyban: ebből még nem tudjuk, hogy ezekkel az athéni készítményekkel kik kereskedtek; hogy ezek a készítmények valóban Attikában készültek-e, vagy ide költözött athéni kézművesek alkotásai; éppen legújabban merült fel ez az alternatív lehetőség mint vitakérdés.86 Ha az „athéni" típusnak megfelelő vázák valóban attikaiak: még nem tudjuk, kik szállították őket az illető térségbe: athéni kereskedők-e, avagy helyiek, netán egy csupán közvetítő szerepet betöltő polis polgárai.87 Korkyra Adriai-tengeri hatalmi pozíciójának elemzése arra az eredményre vezetett, hogy Korkyra — nyilván nem önzetlenül — csak az itt, részben az ő parti vizei mentén folyó hajózás biztonságán őrködött saját erős flottájával, de kereskedői, hajósai magából a szállításból (nemhogy a szállított tárgyak készítéséből) nem vállaltak szerepet.8 8 Elképzelhető tehát, hogy milétosi készítésű finom szövetet athéni kereskedő egy spinai hajótulajdonossal szállíttatott Délitália valamely kikötőjébe, korkyrai katonai védelem alatt. Ezek az éppenséggel nem irreális lehetőségek magukban is kizárják az idegen kerámiákból (esetleg más árucikkekből) álló leletanyagok politikai értékelését. És — egészen az 5. század végéig — lényegileg azonos helyzet van Keleten is: azzal a kiegészítéssel, hogy a korábban gyarmatosító voltánál fogva domináns Milétos készítményeit a saját volt érdekköréből, a Fekete-tenger partvidékéből is kiszorította az athéni (attikai) kerámia.8 9 Itt a helyzetet azonban a föníciai kereskedelem jelenléte is bonyolította. Csak különféle közvetítő közegek tevékenységével magyarázható az a tény, hogy még a perzsa birodalommal való folyamatos katonai konfrontáció idején is jutottak be attikai áruk (attikai pénzek is) a Nagykirály birodalmának különböző részeibe.9 0 Naukratis közvetítő tevékenysége még ebben az időben sem szűnt meg. Az athéni kézműipari tevékenység fokozatos kibontakozása már a 6. század második felétől kezdődően felbomlasztotta még azokat a részleges korlátokat is, amelyek a „koloniális" jellegű kereskedelem révén korábban fennálltak. 11. A „koloniális" kereskedelem segített létrehozni bizonyos részleges specializálódást, egymást kölcsönösen kiegészítő érdekköröket, mind a földrajzi érdekeltség, mind a preferált kereskedelmi partnerek, mind a piacokra vitt árucikkek vonatkozásában. Adataink kronológiailag nem eléggé differenciálhatók ahhoz, hogy ezeknek a szempontoknak 8 6 P. Lévèque in: Economia e Società . . . 83 skk.; Я Langlotz i.e. (74. j.). 81 Éd. Will in: Economia e Società ... 34 skk., bő adatokkal a kereskedelmi útvonalak gyakori váratlan kanyarairól. 8 8 Korkyra szerepéről az Adria-tengeri kereskedelemben és ennek katonai jellegéről vö. F. Kiechle, „História" 18, 179 skk. 8 9 HegyiD.: Az iónok Kisázsiában 186 skk. 90 Így pl. a kisázsiai Xanthos leletanyagában - éppen a perzsa hódítást к vetően jól dokumentálható az athéni kerámia térnyerése, vö. H. Martroye: Les fouilles de Xanthos de Lycie, Paris, 1956 159 skk. CR. Demargne: Fouilles de Xanthos. . . Paris 1953,1. 151 skk. és II. 104 skk. régészeti anyaga alapján). - Hérodotos közlése szerint (3,139) még Kambysés hódítása idején és az követően is számosan látogatták „szokás szerint" kereskedelmi célból Egyiptomot. A 490 utáni helyzetet illetően azonban vö.P. Salmon i. m. 71 skk. által felvetett problémákat.
