Századok – 1982
Tanulmányok - Hahn István: Külkereskedelem és külpolitika az archaikus Hellaszban 460/III
480 HAHN ISTVÁN egymást kiegészítő vagy keresztező jellegét időben is meghatározzuk, egymástól különválasszuk. Chios már a 6. században egyik legfontosabb központja volt a rabszolgakereskedelemnek,91 Milétos a szövőiparnak és -kereskedésnek,9 2 Athén fekete- és később vörösalakos kerámiája a Földközi-tenger egész medencéjében vezető szerepet foglalt el, Megara a konfekcionált szöveteknek volt specialistája (rabszolga-köpenyek).9 3 Korinthos a Peloponnésoson többek között mint a gabona szállítója (ha nem is termelője) a redisztribució által (amelyet két tengerre néző két kikötője és az őket összekötő diolkos könnyített, megtartotta gazdaságilag domináns helyzetét.9 4 Az a tény, hogy maguk a polisok nem vettek részt közvetlenül sem az ipari termelésben, sem a kereskedelemi jellegű szétosztásban, korlátozta a gazdasági jellegű ellentétek politikai és katonai hatását. Mivel pedig a polisok vezetőinek kereskedelmi érdekeltsége csak a behozatalra, ill. a már behozott áruk szétosztására terjedt ki, nem pedig az értékesítésre — ezen a téren inkább a különböző, egymást kiegészítő specializáltságok békés együttélése, a szférák spontán felosztása a jellemző, mintsem a piaci értékesítés által motivált konfrontáció. Nincs adat arra, hogy Korinthos állami vezetése elejét akarta volna venni a saját kerámiája kiszorulásának Athén javára, a korábbi értékesítési piacairól. És ahol kimondottan gazdasági motivációjú export-szabályozással találkozunk az államok részéről, az inkább a belső fogyasztás érdekében korlátozó, mintsem a külső elhelyezést megkönnyíteni hivatott, támogató célzatú — gondoljunk pl. Solón ismert törvényére az olajon kívüli termékek kivitelének tilalmáról,95 vagy Teós népgyűlésének átkaira a gabonát exportáló kereskedők ellen. A helyzet ilyen alakulása az elkülönült érdekszférák kialakulásával meghaladottá tette a korábbi emporionok, a kereskedelmi kapunk fenntartását is. Feltűnő, mennyire könnyűszerrel adta fel a görögség Keleten a szíriai partvidék, nyugaton az ibériai tengerpart emporionjait, hagyta elpusztulni saját térségében az Andros-szigeti „Zagora" kereskedelmi kikötőt. A kereskedelem középpontjai az erre specializált kisebb településekből áthelyeződtek a saját agrár-háttérrel is rendelkező városokba. 12. Ezzel a változással párhuzamosan a közös kereskedelmi érdekek a gyarmatosító kapcsolatokon kívül is létrehoztak alkalmi vagy többé-kevésbé tartós szövetkezéseket, másfelől pedig az eredetileg más meggondolásból született szövetségek a kereskedelmi kapcsolatokat is előmozdították. Tanulságos ebből a szempontból a két euboiai polis, a gyarmatosítás hajnalán együttműködő és hatalmas Chalkis és Eretria kapcsolata. Pithékussai alapításában a hagyomány szerint még együtt vettek részt(i. e. 770 k.), de a század végén a hosszan tartó lélantosi háború, amelynek közvetlen célja ennek a síkságnak 91 Aristotelés: Politika III. 1291 b; Thuk. 8, 40; Athénaios 6, 264-266; vö. M. I. Finley: The Ancient Economy 131. 92 A Milétosból exportált finom szövetek olyannyira ismertek voltak, vö. Éd. Will, Economia ... 57, hogy minőségjelző fogalommá váltak. 93 Az egyes polisok ilyen jellegű specializációjáról vö. Ch. Starr L m. 66 és uo. 36-37. j.; L. Braccesi: OSC 358 skk. 9*L. Braccesi: L m. 102 skk. 9 5 Plut.: Solón 24, 1; gazdasági jelentőségenez vo. pl. Éd. Wilt Soloniana, RÉG 82, 1969, 104 skk.
