Századok – 1982

Tanulmányok - Pach Zsigmond Pál: Közép-Kelet-Európa és a világkereskedelem az újkor hajnalán 427/III

432 PACH ZSIGMOND PÁL A nemzetközi kereskedelem területi (földrajzi) súlypontja éppen azért kezdett áttolódni a Mediterráneumból az Atlantikumba, mert az európai gazdaság termékeinek, közszükségleti tömegáruinak forgalmazásában az atlanti part menti hajózásnak jóval nagyobb szerep jutott, mint a földközi-tengeri hajózásnak: a Baltikumból a Szundszoroson át le a Gibraltári-szorosig vezető part menti tengeri útvonal vált a kibontakozó új típusú nemzetközi kereskedelem fő ütőerejévé. S ha korábban a mediterrán (velencei, genovai) hajózás nyomult észak felé, az Atlantikumba, akkor most, a 16. század utolsó évtizedeitől kezdve az atlanti parti (holland, angol) kereskedelem tört be dél felé, a Gibraltári-szoroson át, a Mediterráneumba.15 A gazdaságföldrajzi súlypont-áttolódást nem indította ugyan el (ahogyan a historikusok többnyire vélik), de persze jócskán meggyorsította az atlanti-óceáni útvonalak feltárása: Afrika körülhajózása, Amerika felfedezése. Ám nem kerülheti el a figyelmünket az a tény, hogy az újonnan feltárt óceáni útvonalakon eleinte és elég sokáig lényegében régi típusú forgalom folyt - miközben az atlanti part menti hajózás, valamint a Nyugat-és Kelet-Európa közötti szárazföldi útvonalak már elsősorban az új áruösszetételű nemzetközi kereskedelemnek voltak a hordozói. Ezt a sajátos történelmi szituációt úgy is kifejezhetjük, hogy az újkori világgazdaság kialakulásának első szakaszában a tengerentúli gyarmatok — nemcsak a portugál és spanyol, hanem eleinte a holland és angol gyarmatok is — még nem modern világpiaci értelemben, hanem a középkori világkereskedelemhez hasonló jelleggel kapcsolódtak a nyugat-európai „anyaországaikhoz". A távol-keleti portugál kolóniák a 16. században elsősorban a régi típusú távolsági forgalom fő árucikkével: fűszerrel látták el — Lisszabonon és Antwerpenen keresztül — Európát.1

6

De hasonló jellege volt a portugálok örökébe lépő holland és angol gyarmatosítók importjának is a 17. század első felében: a Holland Kelet-Indiai Társaság Amszterdamba érkező szállítmányainak mintegy 3/4-ét, az Angol Kelet-indiai Társaság behozatalának legalább 2/3-át még bors és egyéb fűszerek tették ki 1619—1621-ben is — amelyek ellenében főként nemesfémet és vertpénzt vittek ki a Távol-Keletre.1

7

Spanyol-Amerikából pedig túlnyomóan éppen — rabszolgamunkaerővel kitermelt — nemesfémet (zömében ezüstöt) szállítottak Sevillába: 1594-ben több mint 95%-os, 1609-ben még mindig 84%-os importérték-részesedéssel.1

8 15 W. Brûlez: La navigation flamande vers la Méditerranée à la fin du XVIe siècle. Revue Belge de Philologie et d'Histoire, 36, 1958, 1210-1242.; R. Davis: England and the Mediterranean. In:Essays in the Economic and Social History of Tudor and Stuart England. Edited by F. J. Fisher, Cambridge, 1961, 117-137.: R. T. Rapp: The Unmaking of the Mediterranean Trade Hegemony: International Trade Rivalry and the Commercial Revolution. The Journal of Economic History, XXXV, 3, 1975, 499-525. 1 6 У. A. Goris: Etude sur les colonies marchandes méridionales (Portugais, Espagnols, Italiens) à Anvers de 1488 à 1567. Contribution a l'histoire des débuts du capitalisme moderne. Louvain, 1925, 239 -243.; V. Magelhàes-Godinho: L'économie de l'émpire portugais aux XVe et XVIe siècles. Paris, 1969. 11

A holland import további mintegy 10%-át gyógyszerek, festékanyagok, 16%-át különféle textiliák tették ki: a borsszállítmányok részesedése viszont egymagában több mint 56%-ra rúgott: K. Glamann: Dutch-Asiatic Trade 1620-1740. Copenhagen-The Hague, 1958. 13. - Az angol társaság behozatalának további 1/3-a indigóból és más festékanyagokból állt: Th. Mun: A Discourse of Trade from England unto the East Indies (1621) alapján közli Я. Lipson:The Economic History of England, II. The Age of Mercantilism. Fourth Edition, London, 1947. 288. 1 sAz egyéb áruk részesedése a behozatalban 1594-ben: bíborfesték 2,82%, bőrök 1,16%, indigó 0,29%, különféle 0,11%: E. J. Hamilton: American Treasure and the Price Revolution in Spain 1501-1650. Cambridge, Mass., 1934. 33-34.