Századok – 1982

Tanulmányok - Pach Zsigmond Pál: Közép-Kelet-Európa és a világkereskedelem az újkor hajnalán 427/III

KÖZÉP -KELET-EURÓPA ÉS A VILÁGKERESKEDELEM AZ ÚJKOR HAJNALÁN 433 A sajátos történelmi-gazdasági helyzet másik jellemző jegyét pedig úgy fogalmazhatjuk meg, hogy a 15. század második felétől mintegy a 17. század közepéig teijedő időszakban éppen Közép-Kelet-Európa országai kapcsolódtak az árutermelés és munkamegosztás fejlődéséből sarjadó új típusú nemzetközi kereskedelem szálaival az izmosodó nyugat-európai gazdasághoz — mint közfogyasztást szolgáló élelmiszerek, továbbá ipari nyersanyagok szállítói és mint közfogyasztási iparcikkek, főleg textiláruk felvevő piacai. Lengyelország és Magyarország 16. századi külkereskedelmének fő adatai egybehangzóan tanúskodnak erről. A Lengyelországba irányuló egész nyugat-európai behozatalban a század közepén a gyapjúszövetek 60%-kal, a tengeri úton lebonyolított behozatalban — az 1565-1585. évek átlagában - 48%-kal részesedtek; utánuk a tengeri forgalomban a só, a szárazföldi viszonylatban a vasáruk következtek.1

9

A Magyarországra áramló nyugati importon belül a textiláruk aránya hasonlóképpen kiemelkedett. Az 1542. évi harmincadnaplókba bejegyzett nyugati behozatalnak több mint 68%-át textiláruk tették ki: ezen belül a gyapjúszövetek 40%-kal, a ruhaneműek 15%-kal, a vászon 12%-kal szerepelt; s a második helyet ugyancsak a vasáruk foglalták el mintegy 9%-os részesedéssel.2 0

Nyugat-Európa fejlődő iparvidékeit - belső indítékok mellett - éppen a közép-kelet-európai piac bővülése ösztönözte árutermelésük növelésére, a céhes kézművesség kereteinek meghaladására, a tőkés manufaktúra kezdeti formáinak létrehozására. Közép-Kelet-Európa országainak ipari fejlődésére - belső korlátok mellett - éppen a nyugati iparcikk-import megnövekedése, finomposztókon kívül közepes és olcsóbb minőségű textilárukra is kiterjedő jellege gyakorolt hátráltató-fékező hatást, akadályozva mind céhes iparuk teljes kifutását, mint a tőkés ipar feltételeinek létrejöttét. A modern típusú intrakontinentális forgalmi kapcsolatok kibontakozásának másik, nem kevésbé fontos oldala volt a közép-kelet-európai országokból nyugatra irányuló agrártermény- és nyersanyagkivitel fellendülése. Lengyelország főként gabonával (túlnyomórészt rozzsal), emellett marhával és — Oroszország felől tranzitáruként — prémmel látta el Nyugat-Európát; ez a három árucikk a 16. század közepén egész nyugati exportjának 90%-át érte el. Míg a marha- és prémexport szárazföldi úton folyt, a gabonakivitel túlnyomórészt a Balti-tengeren át bonyolódott le. Lengyelország tengeri kivitelén belül a gabona - az 1565-1585. évek átlagában — egymaga 66%-kal részesedett; a többit — főként hajóépítéshez, -felszereléshez szükséges — nyersanyagok (fa, kátrány, kender) tették ki.2

1

Magyarországról ugyancsak két fontos tömegárut: marhát és rezet vittek ki 19

A. Mçczak: Eksport zbozowy i problemy polskiego bilansu w XVI-XVII w., In: Pamiçtnik X. powszechnego zjazdu historyków polskich w Lublinie, Warszawa, 1968. 183.;//. Samsonovicz: Les foires en Pologne au XVe et XVI e siècle sur la toile de fond de la situation économique en Europe. In: Der Aussenhandel Ostmitteleuropas 1451-1650, Hg. von /. Bog, Köln-Wien, 1971, 255-258.: В. Zientara: Eisenproduktion und Eisenhandel in Polen im 16. und 17. Jahrhundert. In: Der Aussenhandel Ostmitteleuropas 1450-1650, 279-281. 2°Ember Gy.: Magyarország XVI. századi külkereskedelmének történetéhez. Századok, 1961, 1, 11-14.; vö. Káldy-Nagy Gy., Statisztikai adatok a török hódoltsági terület nyugat felé irányuló áruforgalmáról 1560-1564-ben. In: Történeti Statisztikai Évkönyv 1965-66, Bp., 1968, 32. 21

A fa 5%-kal, a len és kender 12%-kal, a kátrány és hamuzsír 14%-kal részesedett a lengyel tengeri kivitelben: 1. a 19. jegyzetben idézett irodalmat. - A balti-tengeri lengyel külkereskedelemben Gdansk vezető szerepet vitt: az export mintegy 80, az import 67%-át bonyolította le; Gdansk kivitelében pedig a gabona dominált: 2/3-3/4 értékhányaddal. Más balti kikötők exportjában a gabona mellett nagyobb arányban részesedtek ipari nyersanyagok; Riga exportjának például mintegy 60%-át