Századok – 1982

Tanulmányok - Pach Zsigmond Pál: Közép-Kelet-Európa és a világkereskedelem az újkor hajnalán 427/III

TANULMÁNYOK Pach Zsigmond Pál KÖZÉP-KELET-EURÓPA ÉS A VILÁGKERESKEDELEM AZ ÚJKOR HAJNALÁN 1. A magyar történeti—politikai gondolkodásban — a polgári korszak küszöbén (1808) — Berzeviczy Gergely volt annak a történetértelmezésnek az úttörője, amely — ugyanakkor, amikor rávilágított a török hódítás és a Habsburg-alávetés súlyos következményeire — Magyarország történeti sorsának 16—17. századi kedvezőtlen fordulatát más középkelet-európai országokéval együttesen, széles nemzetközi perspektívában, a világkereskedelem feltételeiben bekövetkezett változásokkal igyekezett magyarázni. Egyes német historikus kortársaihoz hasonlóan úgy vélekedett, hogy a középkori „világkereskedelem" Ázsia felől jelentős részben szárazföldi úton, Kelet-Európa országain, köztük Erdélyen és Magyarországon át ontotta értékes áruit Közép- és Nyugat-Európa felé a 14—15. században. „így történhetett — ragadtatta magát nosztalgikus túlzásra —, hogy az ipar és kereskedelem Magyarországon és Erdélyben azon idő tájt magasabb fejlődést mutatott, mint Nyugat-Európában." Ám — folytatta gondolatmenetét — az újkor elején, a fűszertermő Indiákhoz vezető tengeri út fölfedezésével, „az ázsiai-európai világkereskedelemnek ez a [szárazföldi] útja . . . eltűnt, a nagy események és egymásra tóduló hatalmas átalakulások hatása alatt, melyek úgy Ázsiát, mint Európát megrázkódtatták ... Amint azelőtt a Kelet a Nyugat felett tűnt ki, úgy most a Nyugat jutott fölénybe a Kelettel szemben".1 Berzeviczy felfogásának túlzásait lenyesve, de gazdaságtörténeti értelmezését és nemzetközi távlatát méltányolva adott — a szocialista korszak küszöbén (1932) - a magyar történetirodalomban elsőként marxista elemzést az újkori közép-kelet-európai fejlődés sajátosságairól Révai József. „Valamennyi ország történelmében — hangzott fejtegetéseinek egyik, a Nyugat-Európától való elágazást magyarázó passzusa —, mely végigszenvedte az újkor elején a fő kereskedelmi útvonalak a Földközi-tengertől az Atlanti-óceánhoz való eltolódásának hatásait, fellelhető, hogy a városok, általában az addig elért polgári életviszonyok visszafejlődtek, hogy ennek következtében a kapitalizmus »normális« fejlődési útja elkanyarodott, és egy »elpolgárosodó feudalizmus« alakult ki."2 Révai József (egyszerűsítéstől ugyan nem mentes) okfejtése ösztönzést adott a nyugat- és kelet-európai fejlődés 16-17 .^századi kettéágazása kérdésének vizsgálatához a magyar marxista történettudományban. 1 G. Berzevitzy: Ansicht des asiatisch-europäischen Welthandels nach dem jetzigen Zeitbedürfnis oetrachtet, Pest, 1808,43-54. 2Révai J.: Marxizmus, népiesség, magyarság, Bp. 1949, 112. 1*