Századok – 1982

Folyóiratszemle - Simecek; Zdenek: Az újságok elterjedése a cseh tartományokban a 17. században és a 18. század kezdetén 405/I

FOLYÓIRATSZEMLE ZDENEK SIMEŐEK: AZ ÚJSÁGOK ELTERJEDÉSE A CSEH TARTOMÁNYOKBAN A 17. SZÁZADBAN ÉS A 18. SZÁZAD KEZDETÉN A tömegkommunikációs eszközökkel foglalkozó szociológiai kutatások eredményei felkeltették az érdeklődést a tömegkommunikáció története iránt. Főként a recepciós folyamatok feltárása került előtérbe. A történész speciális nehézségei e területen elsősorban az adekvát források megtalálásánál és interpretálásánál jelentkeznek. Különösen nehéz a sokfajta forrás egységes szempontok szerinti szociológiai elemzése. A modern kutatás előre tipizált adatok tömegére alapozott módszerét a történész nem alkalmazhatja. Inkább az újságokban tartalmazott információk társadalmi eredetét s az újságoknak a cseh tartományokban betöltött társadalmi funkcióját teheti vizsgálat tárgyává. A csehországi újságolvasó rétegek kutatásánál feltűnő a nemesi és egyházi személyek túlsúlya. Ez eltér a nyugat-európai képtől, ahol a polgárság szerepe e területen is dominál a 17. században. Érthetőbb az eltérés, ha figyelembe vesszük, hogy a 17. század közepéig csak külföldi újságok forogtak a cseh tartományokban, s a Fehérhegy utáni új csehországi nemesség kozmopolita jellegénél fogva erősen érdeklődött a német birodalomból s a főleg spanyol befolyás alatt álló területekről származó hírek után. A 17. század második felétől megjelennek a csehországi kiadású, de csak németül megjelenő Post-Zeitungok. Kiadóik elsősorban postamesterek és kereskedők. Olvasótáboruk kutatása nehezebb, mint a külföldi lapoké: itt ugyanis már az előfizetés mellett a számonkénti eladással (kolportázs) is számolni kell. Az előfizetők között itt is feltűnő az egyházi személyek túlsúlya, viszont a polgári, vagy legalább városi elemekhez kell sorolnunk a kollektíven előfizetett, vagy olvasókörök részére járó példányok olvasóit is. A 17.—18. század fordulóján a csehországi újságkiadásra a regionalizálódás jellemző; a Prágában, Boroszlóban, Chebben megjelenő lapok egy-egy tájegység információkkal való ellátását végezték. Hírszolgálatuk a regionális információk mellett külföldi forrásokra (Bécs, Nürnberg, Drezda) épült. Az első cseh nyelvű lap, a Cesk^ Postylion 1719-ben jelent meg. Ez a cseh nyelvű újság is azonban az egyház és - az ekkorra már helyi öntudatra szert tevő — nemesség politikai nézeteit tükrözi. Polgári típusú nyüvánosság és közvélemény a 18. század első felében még nem jött létre Csehországban; annak első jelentkezési formáival csak a 60-as és 70-es években, a Habsburg-birodalomban bekövetkező reformtörekvések idején találkozhatunk. A szerző álláspontja szerint tehát az újságok létrejöttét és elteijedését nem köthetjük csupán egyetlen osztály, a polgárság tevékenységéhez. Bonyolultabb folyamattal állunk szemben, melyben más társadalmi erők is aktív szerepet játszottak. V/ (Ceskoslo vensky casopis historicky, 1979. 4. 540-572.) H. V.