Századok – 1982

Közlemények - Arday Lajos: Dokumentumok a jugoszláv–magyar határ kialakulásáról (1918–1919) 323/II

A JUGOSZLÁV-MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA (1918 1919) 339 A) A Bizottság elismeri, hogy a Duna és a Dráva nagyon alkalmatlanok politikai határokként, mivel medrüket állandóan változtatják, s ez örökösen kiújuló vitákra ad okot a folyóparti birtokosok között. Elismeri, hogy ez az ok elvben igazolja a Baranya délkeleti részére támasztott jugoszláv igényt. B) Úgy látja, hogy nincs szükség a baranyai előkelőségek beadványának átvételére, akiket láthatóan inkább a körülmények inspirálnak, mint a nagyon vegyes lakosság természetes kötődései, s akik arra törekednek, hogy megfosszák Magyarországot a pécsi szénbányák egy részétől, melyekre annak az országnak van szüksége fejlődése érdekében. C) Az amerikai, brit és francia delegátusok egy olyan határvonalat javasolnak, mely a Dunát Beregtől nyugatra hagyja el, s a Drávához Toijánctól délnyugatra csatlakozik, így a Sz—H—Sz államnak juttatja a (Pél) Monostort Kiskőszeggel és Eszékkel összekötő vasútvonalat, valamint Dályok és Baranyavár községeket. Ez a vonal, véleményük szerint, a) megszabadítaná a SZ—H—SZ Királyságot egy folyami határ kényelmetlenségeitől anélkül, hogy ennek az államnak bármilyen, Magyarországot fenyegető stratégiai előnyt adna; b) kielégítő feltételek mellett biztosítaná a lakosság gazdasági érdekeit; c) kielégítené azoknak a szláv falvaknak a nemzeti igényeit, melyek a Kiskőszeg és Monostor közti dombokra támaszkodnak. D) Az olasz delegáció úgy hiszi, hogy katonai szempontból a legigazságosabb határt Magyarország és Jugoszlávia között Kelet-Baranyában a Kiskőszeg és Monostor között húzódó dombok gerincén lehetne megvonni. Mindamellett, a jugoszlávok által előteijesztett helyi érdekekre való tekintettel, csatlakozik a többi delegáció által előterjesztett megoldáshoz. Úgy döntöttek, hogy elfogadják a Bizottság Baranyára vonatkozó előterjesztését, s az általa javasolt határt." DBFP 1st Ser. Vol. I. No. 25 pp. 276, 289. A fordítás a FRUS PPC Vol. VII. pp. 469-470 található hivatalos angol nyelvű változat alapján készült.