Századok – 1982
Közlemények - Arday Lajos: Dokumentumok a jugoszláv–magyar határ kialakulásáról (1918–1919) 323/II
338 ARDAY LAJOS Horvát—Szlovén Királysághoz. A németek gazdasági alapon. A megye nyugati részén élő magyarok végső fokon ismét Magyarországhoz akarnak tartozni, de addig nem, míg a bolsevista rezsim tart."2 9 Egy másik, aláírás nélküli megjegyzés szerint a németek elhatározását az motiválta, hogy a Mecsek elválasztja őket Magyarországtól, a közlekedési vonalak délre gravitálnak, s mert garanciát kaptak, hogy nyelvüket az iskolában megvédik, mely nem így volt a magyar uralom alatt. A magyarok kívánsága: jelenleg Jugoszláviához kívánnak tartozni, később népszavazást kérnek. „. .. Gazdasági szempontból sokkal kedvezőbb lehetőségeket látnak maguk számára a Szerb—Horvát—Szlovén Királyságban, . .. különösen a Dráva folyó miatt." PRO FO. 608 vol. 5 file 28/2/1 No. 15557 393-343 L Az eredeti angol nyelvű gépírott szöveg magyar fordítása. Részlet az öt nagyhatalom főmegbízottainak 1919. aug. 1-i üléséről készített feljegyzésből. „Jelen vannak: A 6. napirendi pont, a jugoszláv határigények3 0 tárgyalására a Jugoszláv Bizottság képviseletében megjelenik A. Tardieu, felolvassa a Baranyára vonatkozó jelentést, melyet Bizottság júl. 19-i ülésén fogadtak el. A Szerb-Horvát-Szlovén Delegáció a Bizottságnak máj. 22-én átadott végleges határigényében lemondott Somogyra vonatkozó eredeti követeléséről, igényét Baranyára korlátozta, arra a háromszögre, melyet a Dráva, a Duna és a Királyság bácskai határának délnyugati meghosszabbítását jelentő vonal határol. A SZ-H—SZ Delegáció a közelmúltban egy beadványra hívta fel a figyelmet, melyet egy, a baranyai szerbek, magyarok és németek kiválóságaiból álló küldöttség nyújtott át. E személyiségek azt kérték, hogy a háromszög alapvonalát oly módon húzzuk hátra, hogy az sz—h—sz. területhez tartozzék Mohács szerb központ és a mohács—siklósi vasútvonal. J'E megállapítás érthetővé válik, ha megmondjuk, hogy az aláírók között szerepelt gróf Keglevich Imre, gróf Festetich Imréné szigetvári földbirtokosok és Draskovich Iván gróf Sellyéről. A németek nevében dr. Scheidl Árpád hercegnároki (Gajic) földbirtokos írta alá, és mellékelték 19 község lakóinak névaláírással ellátott, sztereotip szövegű támogató kérelmét. 30 Ekkor, az augusztus 1-i ülésen vetették el a jugoszláv delegáció felújított igényét a Rábáig és Szentgotthárdig terjedő területre melynek lakói részben szlovének, de amelyet gazdasági érdekei északhoz kapcsolnak". Ezzel véglegessé vált a nagyjából a Mura és a Rába vízválasztóján A. Leeper által meghúzott határ. A másik, szintén elutasított igény Bajára vonatkozott. A jugoszláv érvelés szerint 1. a város és környéke szoros gazdasági kapcsolatban áll Zomborral, „ .. . melyet már korábban a szerb-horvátszlovén államnak ítéltek"; 2. a Ferenc csatorna hidraulikus berendezései magyar területen vannak. A Tanács úgy döntött, hogy fenntartja a korábban kijelölt határt. DBFP 1st Ser. vol. I. No. 25pp. 276, 289, 290. IX. sz. dokumentum H. White, USA Polk USA A. I. Balfour N. Brit. T. Tittoni Olaszország G. Clemenceau Franciaország S. Pichon Franciaország Berthelot Franciaország Capt. de St. Quentin Franciaország
