Századok – 1982
Közlemények - J. Nagy László: Gazdaság és társadalom a gyarmati Algériában 301/II
320 J. NAGY LÄSZLÖ ipari termékekre szorult. 1953-ban az import 68%-a ipari jellegű fogyasztási cikk volt, az export 89%-a pedig a mezőgazdaságból származott.5 9 Új iparágak a háború után sem keletkeztek, csupán a meglevők bővültek. A legfejlettebb az építőanyagipar maradt, némi fellendülés tapasztalható a textiliparban, szaporodtak a papír-, üveggyártó és sörfőző üzemek. A mezőgazdaság termelése viszont - ellentétben az iparéval - alig emelkedett. Gabonából 1951-től termeltek annyit, mint a háború előtt, a bortermés viszont soha nem érte el a háború előtti szintet. Egyedül a zöldségfélék és primőrök termelése emelkedett folyamatosan 1945-től. A mezőgazdaság globális termelése 1947-ig csökkent, ezután lassú emelkedés figyelhető meg. Azonban a növekedés — már az 1930-as évektől — olyan kis mértékű, hogy — számításba véve a lakosság növekedését — valójában stagnálásról beszélhetünk. A század folyamán a mezőgazdaság globális termelése a következő képpen alakult:6 0 1910 1930 1955 66 92 100 A jól jövedelmező mezőgazdasági exporttermékeket továbbra is az európaiak termelték. Az algériaiak viszont még mindig jelentős mértékben saját fogyasztásra termeltek. 1957-ben a mezőgazdasági termék értéke 247 milliárd frank volt. Értékesítése és fogyasztása a következőképpen oszlott meg:6 1 termelt érték értékesítve fogyasztva európaiak 165 160 5 algériaiak 109 64 45 Az algériai birtokosoknak mintegy 4-5%-a (20—25 ezer) termelt piacra, a többiek önellátó gazdálkodást folytattak. így a lakosság óriási többségének helyzete a világháború után sem változott. Az ásványkincsek kitermelése 1953-ban érte el a háború előtti szintet, itt azonban megrekedt, a termelés a későbbiekben sem növekedett. A társadalmi szerkezetben sem történt minőségi változás. A bérmunkások száma ugyan növekedett, de modern ipari proletariátusról változatlanul nem beszélhetünk, a mezőgazdasági bérmunkások 80%-a idénymunkás. Az európai és az algériai lakosság társadalmi szerkezetének különbségei még inkább szembeszökőbbekké váltak, amint azt az aktív lakosság gazdasági szektoronkénti megoszlásának képe mutatja 1955-ben:6 2 európai % algériai % mezőgazdaság 48 059 14,4 2 771 518 87,8 ipar 94 000 28,6 132 000 4,2 szolgáltatás és kereskedelem 189 000 57,0 252 000 8,0 59 Évolution économique et sociale de l'Algérie de 1945 a 1954. La Documentation française. Notes et études documentaires. 1954. 1962. sz. 31 — 32. 6 0 Samir Amin: i. m. 40. 1955-100. 61 Detours: La situation économique de l'Algérie. La Documentation française, 1967. 3406-3407. sz. 15. 6 2 R. Aron: Les origines de la guerre d'Algérie. Paris, 1962. 223.
